Monori kép
KIlakoltatások
A lakáshelyzet
1.VÉDIK A HITELESEKET: lakásmentő-csomag és moratórium a szerződésmódosításokra:
2009-07-20.
Magyarországon hétfőn hatályba lépett a bankok egyoldalú szerződésmódosításával összefüggő moratórium, amellyel a pénzintézetek ügyfeleit védik, nemsokára pedig a "lakásmentő" csomag is elindulhat, ezenkívül új támogatások nyílnak az agráriumban is, és augusztustól működik a krízisalap.
A bankok egyoldalú szerződésmódosításával összefüggő moratórium július 20-tól érvényes. A bankok azt vállalták, hogy szeptember végéig tartózkodnak attól, hogy az ügyfelek számára kedvezőtlen, egyoldalú szerződésmódosítást hajtsanak végre - mondta Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke hétfőn az MTI-nek.
A PSZÁF elnöke hozzátette: ha mégis indokoltnak látszik a szerződésmódosítás, akkor a bankok ezt a szándékot az indoklással együtt be fogják nyújtani a felügyeletnek, és a PSZÁF erről nem kötelező jogi érvényű véleményt mond.
A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzó kedvezményeket július 28-tól lehet igénybe venni. A "lakásmentő" csomag lényege, hogy aki munkanélkülivé vált, vagy más okból átmeneti fizetési nehézségei támadtak, állami kezességvállalás mellett áthidaló kölcsönt vehet fel bankjától, ami legfeljebb két évig fedezi a jelzálogalapú hitel, illetve lakáslízing törlesztőrészletének egy részét, függetlenül attól, hogy forint- vagy devizalapú tartozásról van szó.
Több forráshoz jut az agrárium, mivel az ágazat finanszírozása is nehezebbé vált a válságban. Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese hétfőn közölte: az agrárium gondjainak enyhítésére az MFB tovább bővítette az agrárvállalkozások finanszírozási lehetőségeit.
Így a vállalkozások számára az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében egyszerűbbé válik a továbbiakban a pályázatok kiegészítő finanszírozása, vagyis a szükséges önerő biztosítása. Emellett bővült az élelmiszeripari bankgarancia kedvezményezettjeinek köre, valamint meghosszabbították a Gabona Forgóeszköz Hitelprogram igénybevehetőségi határidejét is.
Bajnai Gordon miniszterelnök reméli, hogy augusztustól akadály nélkül működik a krízisalap. A miniszterelnök egy hétvégi interjúban elmondta, hogy már megkezdték az önkormányzatok tájékoztatását, és hamarosan feláll egy tanácsadó testület is. A miniszterelnök emlékeztetett: akik az önkormányzatnál már kimerítettek minden segélyezési lehetőséget, azok a kormányhoz fordulhatnak gyorssegélyért, egy meghatározott, 20-50 ezer forintos keretösszegen belül. A miniszterelnök az interjúban beszámolt arról is, hogy a krízisalap összege már megközelíti a hatmilliárd forintot.
Forrás: VGO
2.BEKEMÉNYÍTENEK A TARTOZÓ LAKÁSBÉRLŐKKEL SZEMBEN:
2009. július 20.
Elképesztőek a kintlevőségek a pécsi önkormányzati bérlakások tekintetében, sokan százezres, milliós tartozásokat halmoztak fel – mondja Csizi Péter, a népjóléti bizottság új, fideszes elnöke. Csizi állítja, ellenzéki képviselőként, közelmúltbéli kinevezéséig mit sem tudott arról, milyen súlyos a helyzet. A bérlakásban élők távhődíj-tartozásai például mintegy hétszázmillió forintra tehetők, amelyért – elvileg – az önkormányzat tartozik felelősséggel a szolgáltató, a PÉTÁV felé.
– Igyekszünk mindenkivel méltányosan bánni, senkit nem akarunk az utcára küldeni – mondta a fiatal politikus. – Persze a számlákat nem tudjuk senki helyett kifizetni, ezért minden esetben olyan lakást kell biztosítani, amit az érintett fent is tud tartani.
A képviselő kiemelte, hogy komoly problémát jelentenek az önkényes és jogcím nélküli lakásfoglalók is. Ezért pontos kimutatást kért a számukról, de mivel ilyen statisztika eddig nem volt, csak az év második felére készülhet el a lista. Csizi Péter azt mondja, ha valaki nem tudja fizetni a számláit, és az együttélés alapvető szabályait sem tudja betartani, mennie kell a lakásból, ez alól – a felmérést követően – még a gyermekes családok sem lesznek kivételek.
Csak a PÉTÁV követelése 700 millió forintra rúg a bérlőkkel szemben, amelyért – elvileg – a városnak kell jótállnia, ha a pénzt nem tudják behajtani. Gasz Zoltán, a PÉTÁV Kft. ügyvezetője is megerősítette: tárgyalásokat kezdett a városi szolgáltató és az önkormányzat arról, hogy miként lehetne csökkenteni a távhőcég kintlévőségét. Felmerült: a város nem használt ingatlanokat ad át, ezeket a szolgáltató értékesíti és a pénzt leírja az adósságból.
Gasz Zoltán elmondta, a cégnek jelenleg már milliárdos nagyságrendű a teljes kintlévősége. Kétezer nagy tartozójuk van, ebből ezerháromszázan bérlakásban élők, holott a 31,5 ezer pécsi távfűtött lakásnak csupán 7 százaléka bérlakás. Az ügyvezető szerint sokan kihasználják, hogy a bérlőkkel igazából nem tudnak mit kezdeni, míg a tartozó lakástulajdonosok ellen több és hasznosabb fegyverük is van, kezdeményezhetik például az ingatlan elárverezését.
Tizenöt bérlakást hirdetnek meg hamarosan
Pécs városának 4372 bérlakása van, amelyekben több mint 13 ezren élnek. Ennél lényegesen több lakásra lenne szükség, hisz az igénylők száma meghaladja a háromezret. Jelenleg tizenöt olyan lakás van, amely felújítás után lakhatóvá válhat, ezekre hamarosan pályázatot ír ki az önkormányzat. Csak olyanok költözhetnek majd be ezekbe, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy felújítják a lakást, minek fejében lakbérkedvezményt kapnak, és ígérvényt a várostól, hogy egy meghatározott ideig biztosan ők maradhatnak ott a bérlők. Emellett még van tizenöt üresen álló lakás Pécsett, önkormányzati tulajdonban, ezeket azonban törvény szerint rendkívüli esetekre – például elemi kár – kell fenntartani.
Nem épülnek újabbak
Csizi Péter szerint a kormány megfeledkezett azokról, akik nem tudnak lakáshoz jutni, mára ugyanis eltűnt a korábbi lakástámogatási rendszer, és az önkormányzatoknak sincs pályázati lehetőségük. Állami támogatás hiányában viszont nem tudnak új lakásokat építeni. A város egymaga tehetetlen, hisz nincs pénz a kasszában, adósság annál inkább.
Gyakran nem az lakik benne, akik megkapta
A György-telepen élők közül többen levelet kaptak az elmúlt hetekben a várostól, amelyet úgy értelmeztek, hamarosan utcára teszik őket. Pécs lakásügyi osztályán megtudtuk, csak szokványos fizetési felszólításokat postáztak. A telepen sok az önkényes lakásfoglaló, akik a bérlakások egy részét vidékről beköltöző családoknak adják tovább „albérlet.
(Forrás: BAMA)
3. Rosszul becsüli meg a lakásárakat a vagyonadó-tervezet. A budapesti kerületek többségében a tranzakciós átlagárak alatta maradnak annak, ami a vagyonadó tervezetében szereplő módszerrel kiszámítható, vagyis sok ingatlan alaptalanul kerülhet be az adóköteles ingatlanok körébe. Az egyes kerületek, megyék egységes kezelése fokozza az igazságtalanságot.
(Forrás: VGO)
Ellenzéki válasz a kilakoltatások ellen küzdők kérésére
2009.08.03.
Csalódottságának adott hangot Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala néven ismert kezdeményezés azt hiszem, mindenese, azután, hogy a pénzügyi és hitelválság miatt hajléktalanná váló emberek érdekeit érvényesíteni próbáló civil szervezet, az Otthonvédők üres szavakon kívül semmit nem kaptak a Fidesz képviselőjétől, a kezdeményezésükre létrejött találkozójukon.
A másfél órás tanácskozásról az Otthonvédő küldöttség nyolc tagja kissé csalódottan távozott, hiszen nem sikerült rábírniuk a FIDESZt a kilakoltatások azonnali leállításának követelésére - fogalmazott Simó. Közleménye szerint a kilakoltatások leállításáért küzdő Otthonvédő összefogás képviselői Koszorús Lászlóval, a FIDESZ országgyűlési képviselőjével, a FIDESZ elnöki stábjának helyettes vezetőjével tartott szerda délutáni megbeszélésükön azt a választ kapták Orbán Viktorhoz intézett kérdésükre, hogy a devizahitelesek gondja „prioritást fog élvezni” és újabb törvénytervezet benyújtásával segíteni próbálnak a bajba jutottakon.
Ezt nevezik nesze semmi, fogd meg jól elköteleződésnek, de nagyon hasznosak az ilyen megnyilvánulások is, mert legalább eloszlatja a birkák maradék illúzióit is.
A Fidesz elnökéhez címzett levelükben az Otthonvédők arra kértek választ Orbán Viktortól, hogy kormányra jutása esetén mit kíván tenni a FIDESZ – MPP annak érdekében, hogy ne lakoltathassák ki jogszerűen birtokba vett egyetlen otthonukból az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált devizahiteleseket és közüzemi díjhátralékosokat.
Az Otthonvédők a maguk részéről azt javasolták a FIDESZnek, hogy politikai nyilatkozatban foglaljon állást a kilakoltatások azonnali leállításáért és fizetési moratórium elrendeléséért, és a civil szervezetekkel összefogva érjék el, hogy rendeleti úton tiltsák meg a további kilakoltatásokat.
Erre nem is válaszolt Orbán és az ő elnöki stábjának a helyettes vezetője sem.
Javasolták az Otthonvédők azt is, hogy a FIDESZ vezetésű önkormányzatok ne engedélyezzék a kilakoltatásokat, hanem védjék meg saját lakosaikat attól, hogy az utcára kerüljenek.
Magyarországon is törvénybe kell iktatni a lakhatási jogot.
Az otthonok védelmét otthonteremtéssel, szociális lakásépítési program beindításával kell kiegészíteni, hogy jutányos áron lakáshoz juttassák a fiatalokat, a rászorulókat, a hajléktalanokat – javasolták az Otthonvédők a FIDESZ képviselőjének, aki megígérte, hogy továbbítja javaslataikat pártja vezetésének, vagyis a szemétkosárnak.
Lesz viszont szeptemberben új törvényjavaslat, hogy a kisebbségi kormánynak legyen mit leszavaznia - jelezte .
Koszorús, aki az Otthonvédők rendelkezésére bocsátotta azt a két éves tervet, amelyet a parlament hatszor leszavazott már, és mely – többek között – kamatplafont helyez kilátásba, személyre szóló megállapodást írna elő a banki szabvány hitelszerződés-szöveg helyett, tartalmazná a figyelmeztetést, miszerint a hitelt kamatostul vissza kell fizetni, továbbá azt, hogy a bank és az adós egy évig közösen értékesíthetné a lakást, azaz kettejük közül az adhatná el, aki előnyösebben tudná.
A szerdai tanácskozáson egyébként az egyetlen megállapodás arról született, hogy a törvénytervezet benyújtása előtt kikérik egymás véleményét, mármint az Otthonvédők, ha még lesz mit védeni, valamint Koszorúsék.
Orbán így szeptemberig haladékot kapott, hogy törje a fejét, milyen figyelmeztető szöveggel lehet még jobban védeni a polgárok érdekeit. A másfél órás tanácskozásról az Otthonvédő küldöttség nyolc tagja kissé csalódottan távozott, hiszen nem sikerült rábírniuk a Fideszt a kilakoltatások azonnali leállításának követelésére.
Mint Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője elmondta, a hitelezők 10-12 ezer otthont árvereztek el az első félévben, és jelenleg is ezrével veszik el a fedelet az adósok feje fölül. Politikai akarat nélkül nincs megoldás – hangoztatta Simó – utalva mind Bajnai Gordon kormányára, mind pedig a kormány ellenzékére. A Magyar Szociális Fórum a sikertelenség dacára sem adja fel, hanem továbbra is arra törekszik, hogy Magyarországon senkit se lehessen kilakoltatni saját otthonából, sem megfosztani őket emberhez méltó megélhetési joguktól.
Arra a kérdésre, hogy a kormány EU által jóváhagyott intézkedési csomagja nem hoz-e megoldást a gondra, Simó azzal felelt, hogy a fenyegetett helyzetbe kerültek egy részének helyzetén könnyíthet ugyan, de azokén semmi esetre sem, akiktől már elvették az otthonukat, illetve elvesztették a munkahelyüket, nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel, emiatt pedig nincs miből kiegészíteniük az áthidaló kölcsönökre vállalt állami kezességet a szükséges 20 százalékos önrésszel. Nagyon-nagyon sokan ott tartanak, hogy ha fizetik a törlesztési részleteket, nem tudnak enni adni a gyermekeiknek – mondta a Magyar Szociális Fórum szervezője.
(Forrás: Érdekvédelem.abbcenter.com)
700 ezren vannak 3 havi elmaradásban a törlesztőrészlettel
2009-08-11.
Az Országgyűlés szociális bizottságának azonnali összehívását kezdeményezi a Fidesz-KDNP a kilakoltatási folyamatok megállítása érdekében - mondta keddi sajtótájékoztatóján Soltész Miklós, a frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője.
A Független Hírügynökség információi szerint ugyanis a júniusban regisztrált 6 ezerről egy hónap alatt majdnem 12 ezerre emelkedett a kilakoltatottak száma.
Emellett már legalább 700 ezren vannak, akik több mint 90 napja nem tudják fizetni a lakáshitelük törlesztőrészleteit.
Így még az is elképzelhető, hogy az év végére több százezer ember feje fölül árverezik el lakását - tette hozzá – tudósít a HírTV.
Soltész Miklós szerint hiába tárgyalt Bajnai Gordon a bankokkal, azok nem tesznek semmit az adósok érdekében. Az önkormányzatoknak az elárverezett lakásokra biztosított elővásárlási joga is csak hangzatos elgondolás, hiszen a helyhatóságokat érintő 120 milliárd forintos elvonás miatt egy sem lesz, amelyik úgy tudna segíteni a nehéz helyzetbe került adósoknak, hogy megveszi a lakást és bérlőként engedi a volt tulajdonost benne lakni - mondta az ellenzéki politikus.
Forrás:Hírszerző
Reménytelen a lakáshitelesek állami mentése
2009-09-09.
Szűk másfél hónapja igényelhetik az ügyfelek a bankoknál az úgynevezett áthidaló kölcsönt, vagyis a kormányzati lakásmentő csomagot.
A nagy csinnadrattával beharangozott adósmentés azonban eddig nem túl sikeres: a hitelintézetek beszámolói szerint a szigorú feltételek miatt csak nagyon kis réteg tudja igénybe venni.
„Az ügyfelek ezen lehetőség iránt is érdeklődnek, de sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a jogszabály által írott feltételeknek nem felelnek meg, vagy a megfelelés igazolását hosszadalmasnak és nehézkesnek ítélik” – osztja meg tapasztalatait a CIB Bank.
(VGO)
Féláron viszik az otthonokat - Népszabadság
2009.09.10.
A Nemzeti Nyomozó iroda már több mint száz ügyben vizsgálódik pénzügyi vállalkozások után, amik azért alakultak, hogy tisztességtelen kölcsönszerződés alapján megszerezzék ügyfeleik ingatlanait - írja Népszabadság.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője azt mondta, hogy tavasszal ők is vizsgáltak refinanszírozott hitelek nyújtásával foglalkozó vállalkozásokat és többször tettek bejelentést a rendőrségre is. 10-11 vizsgálat most is tart a PSZÁF-nél.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke szerint a hitelszerződésekben feltételként szerepelt, hogy ha az adós két hónapig nem fizet, vételi opciót jegyeznek be az ingatlanára. Így lesz a tisztességtelen cégeké fél áron az ingatlan. Nem ritka, hogy az ügyfelet megtermett "őrzővédők" rakják ki a lakásból és még akkor is több milliót követelnek tőlük. Az utóbbi években becslések szerint 3-5000 ilyen szerződés jött létre Magyarországon.
(MTI)
Adósok országa: eddig hatezer magyart lakoltattak ki
2009-11-02.
Már 6000 embert lakoltattak ki idén Magyarországon, mert nem tudják fizetni a hiteleket. Emiatt is, egyre többet vitatkoznak arról, hogy kell-e, és ha igen, mennyire kell korlátozni a hitelfelvételeket.
Egy újabb család járt hétfőn a banki hitelkárosultak szövetségénél, mert nem tudják fizetni a lakása törlesztőrészletét. A banki hitelkárosultaknál azt mondják, naponta százan kérnek tőlük segítséget, de néhányan visszaélnek a nevükkel.
Hitelirodaként működő cégek válságkezelést ígérnek. Ezért több százezer forintot kérnek az ügyfelektől. De van, akinek azt ígérik ha fizet, a cég elintézi, hogy ne lakoltassák ki.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyébként néhány hete azt tanácsolta, a jövedelem arányában lehessen hitelt felvenni. A javaslatáról még mindig nem döntött a kormány.
(Tények)
2009-11-05.
Konyhaablakot vittek magukkal az egyik hiteltartozás miatt eladósodott családtól a behajtók, a nyugdíjas korú házaspár azóta fóliával védi magát a hidegtől.
Marika a Szent Borbála-kórház osztályvezető főnővére, férje nyugdíj mellett biztonsági őrként dolgozik. 2006-ban 3,9 millió forintnyi, svájci frank alapú hitelt vettek fel, emellett kezességet vállaltak egy ismerősüknek, aki nem tudta fizetni a tartozását. Mivel az ő törlesztését is a család jövedelméből vonta le a bank, nem tudták elkerülni a végrehajtást. Az 56 négyzetméteres lakást 2,8 millió forintért voltak kénytelenek eladni egy ingatlanforgalmazó cégnek, amely a szerződésükkel ellentétben már bérlőként sem akarja őket megtűrni. Néhány napja a behajtó cég emberei elvitték a lakásból a konyhaablakot.
Viszik a bejárati ajtót is
Legközelebb már visszük a bejárati ajtót, és ideköltöztetünk valakit a másik szobába, aztán majd osztozhatnak a fürdőn, meg az összes többi helyiségen – az idős férfi elmondása szerint ezekkel a szavakkal fenyegették meg őket a behajtók.
(HírTV)
Ha lejár a moratórium jöhet a kilakoltatás
2009-11-22.
Hiába adott az önkormányzatoknak elővásárlási jogot a kormány a devizahitelesek ingatlanjainak megvásárlására, a településeken úgy látják, ezzel Bajnai Gordon nem oldotta meg, csak a helyhatóságokra hárította át az eladósodott családok problémájának megoldását. A kilakoltatástól rettegő emberek egyre nagyobb számban keresik fel a polgármesteri hivatalokat és kérnek segítséget. A megszorításokkal küzdő önkormányzatoknak azonban a támogatásra nincs lehetőségük.
A győri önkormányzat szociális osztálya a Banki Hitel Károsultak Egyesületével közösen mérte fel a fizetésképtelenné vált devizahitelesek helyzetét. 60 olyan családról tudnak, ahol a forint gyengülése miatt az ingatlan ma már kevesebbet ér, mint a rá felvett kölcsön. Az érintettek feje felől csak azért nem árverezik el a házat vagy lakást, mert október végétől márciusig tilos a kilakoltatás a városban.
Az önkormányzathoz mennek segítségért
– A városházára jönnek segítségért a devizahitelesek, több alternatívát szeretnének – vázolta a kialakult helyzetet a hírTV-nek Győr alpolgármestere. Egyesek az önkormányzat tulajdonába szeretnék helyezni ingatlanukat, majd azt visszabérelnék – mondta el Somogyi Tivadar. Mások kamatmentest kölcsönt szeretnének felvenni a helyhatóságtól. A harmadik felvázolt lehetőség, hogy eladják a lakást az önkormányzatnak, és meglátják, hogy mi lesz – tette hozzá a fideszes politikus.
A győri önkormányzat azonban nem vesz lakásokat, ahogy a többi nyugat-dunántúli település sem. A joguk meglenne hozzá, a parlament nyáron fogadta el azt a törvénymódosítást, amely elővásárlási jogot adott az önkormányzatnak a lakóingatlanok árverésén. A helyhatóság akkor élhet elővásárlási jogával, ha az adósnak adja bérbe a házat vagy a lakást. A jogszabályváltozást előterjesztő kormány abban bízik, a válság enyhülésével a bérlővé vált tulajdonosok egy része visszavásárolja majd az ingatlant az önkormányzattól.
– Ez egy nagyon nehéz és kényes döntés az önkormányzatok számára, semmilyen olyan eszközzel nem bírunk, amivel ezt a problémát megoldjuk – mondta el a Hír Televíziónak Mosonmagyaróvár alpolgármestere. Olyan kérdések merülnek fel, hogyha egyet megvásárolunk, akkor mi lesz a többivel, hiszen annyi nehéz helyzetbe került család lehet, amelyet az önkormányzatok költségvetés egyszerűen nem bír el – fogalmazott Nagy István. Az előkészítetlen kormányzati háttér miatt nem tudják ezt bevállalni az önkormányzatok, így Mosonmagyaróvár sem – fejezte be gondolatát a fideszes politikus.
Az önkormányzatok attól tartanak, a kilakoltatási moratórium feloldásával sok devizahiteles család kerül utcára. A nagyobb városokban bővítették a krízisszállókat, hogy ne váljanak hajléktalanná azok a családok, amelyek feje fölül elviszi a házat tavasszal a hitel nyújtó bank. A kormány a jövő évi költségvetés tervezetében egyébként a családok átmeneti elhelyezésére szolgáló otthonok normatíváját is csökkentette.
(hírTV)
65 éves magyar asszonyt lakoltatott ki a bank - ávós segítséggel
2009-11-27.
Csütörtökön délelőtt rendőri közreműködéssel kilakoltatták otthonából Kálmán Ferencné 65 éves monori lakost, mert képtelen volt törleszteni adósságát a rendelkezésére álló havi 40 ezer forint nyugdíjból.
Az Otthonvédők nem tudták megakadályozni a kilakoltatást, mert végrehajtásának biztosítására rendőröket vezényeltek a helyszínre. Több otthonvédőt igazoltattak is. Az embertelen eljárásról számos sajtóorgánum tudósított a helyszínről – jelentette a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal szervezője, aki más Otthonvédőkkel együtt maga is jelen volt a kilakoltatáson.
Simó Endre kijelentette: a monori eset világosan bizonyítja, mit ér a kormány bankokkal kötött etikai kódexe.
Kálmán Ferencné otthonának ajtaján 11 órakor cserélték ki a zárat. A bank képviselői és a végrehajtók úgy zárták ki a lakásából, hogy bútora, ingóságai a lakásban maradtak, és nem férhet hozzájuk, mert csak akkor teheti be lábát az otthonába, ha a végrehajtó úgy akarja. Az asszonynak mindennapi életéhez szükséges holmija maradt a házban.
A Monoron át vezető 4 sz. főútvonal mentén, az Országút 11. sz. alatt lakó asszony elmondta, hogy nincs hová mennie, nem tudja, hol fogja tölteni az éjszakát. A háza mellett lévő kis étterem, amelyben meghúzódhatna, szintén jelzálogszerződés tárgya, és félő, hogy azt is elveszik. Az asszony méltóságteljesen viselkedett, hálásan azért, hogy az Otthonvédők kb. húszfős csoportja, benne Dabasi Tamással, a Fehér Kéményseprők Szövetségének elnökével, a Magyar Kommunista Munkáspárt aktivistáival, Hídvégi Tiborral, az Antifasiszták Magyarországi Demokratikus Pártjának elnökével, egy jobboldali csoport (magyar gárdisták "civilben" - a szerk.), továbbá a munkanélküliek és létminimum alatt élők szervezetének tagjaival megjelent a helyszínen, és a törvényes eszközökkel fellépett az érdekében, a kilakoltatás ellen.
A rendőrök közül többen is elmondták, hogy emberi meggyőződésük ellenére hajtják végre a parancsot, hiszen tisztában vannak azzal, hogy embertelen eljárás eszközeként használják ki őket.
Mint ismeretes, Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők elnöke szerint alapos a gyanú, hogy a hitelező bank alkalmazottja és az önálló bírósági végrehajtó között cinkos megállapodás jött létre az ingatlantulajdon egymásnak való átjátszásáról. Ezért a társadalmi szervezet hivatali visszaélés, vesztegetés, jelentős értékre elkövetett csalás bűntette miatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. De mivel a feljelentés nem halasztó hatályú, a 65 éves asszonyt kilakoltatták egyetlen, jogszerűen birtokolt otthonából, melynek hitelrészleteit képtelen volt törleszteni 80 ezer forintos nyugdíjából, melynek felét eleve levonták törlesztés címén.
Az egybegyűlt Otthonvédők néhány keresetlen szót szóltak a végrehajtóknak, majd „bravó” felkiáltással gúnyosan megtapsolták produkciójukat, midőn luxuskocsijaikon, köztük egy hatalmas terepjárón eltávoztak tettük helyszínéről – tudósított a történtekről az MSZF SZK.
Dióhéjban a tragikus történet: A 65 éves néni felvett a banktól 3 millió forintot. Az összefonódott, trösztösült bankok és cinkos államunk (már magát a trösztöt is tiltják mindenhol) visszaélve a nem létező jogrenddel, összevissza (nem is, inkább csak felfelé) változtatták havitörlesztéseket. A mi nénink csak nyugdíja felét tudta törlesztésre fordítani, de ez egy idő után a mohó bankoknak kevés lett.
Az eméletileg nyílt árverésre nem hívták meg a törvény szerint elővásárlási joggal bíró önkormányzatot sem, és mivel nem jelent meg senki, az ott jelenlévő ügyvéd (és a kamarai tagság?) licitált, és mily meglepő, nyert.
Az ott lévő jogászok azt mondták, még több jogorvoslati rész hátravan, ennek ellenére jött a végrehajtás.
A nénihez előző este betörtek, és csak az ügyet érintő papírokat vitték el.
A kézivezérelt, nem létező törvényességre, a nem létező elfogulatlan bíróságra hivatkozva, a kézivezérelt végrehajtás jött, és a néninek mennie kellett, fognia kis motyóját, ruhácskáját, ágyneműjét.
A "törvényességről" pedig a szomszéd néni beszélt, a környéken rövid időn belül öt betörés történt.
(Internetfigyelő, szebbjovot.net, képek: szebbjovot.net, Hírszerző)
Kilakoltatás Szatymazon is
2009-11-27.
Kilakoltattak tegnap egy szatymazi családot – a szívbeteg családfőt és 85 éves anyósát mentő szállította el, a feleséget előállították a rendőrök. Nem tudták kifizetni a bíróság által kiszabott pénzbüntetésüket. Házukat elárverezték, 5,6 millióért – becslésük szerint 16-ot ér. Csak egy romos tanyájuk maradt. A Délmagyar írása.
– Hova menjünk? Az utcára? Mi lesz velünk? – szakadt fel a zokogás a karosszékében ülő férfiból.
Körülötte a vasalódeszkán ruhák, a szekrényen apró emlékek. Nem pakoltak össze a szatymazi Bartosék – pedig tegnap reggel kilakoltatták őket otthonukból.
Azt kérték: legyünk jelen, mutassuk be helyzetüket. – Édesanyám 85 éves, súlyos beteg. Férjem szívbeteg, infarktusa és három szívműtétje volt – mesélte Bartos Árpádné. 13 évvel ezelőtt kezdődött az ügy – a polgármesteri hivatal főkertésze volt évtizedekig, ám ekkor eljárás indult ellene. 2002-ben a Csongrád Megyei Bíróság 2 év felfüggesztett börtönre és 520 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt. Ártatlannak vallja magát, azt mondja: mások miatt került ebbe a helyzetbe. Ezt azonban nem tudta bizonyítani.
A kamatokkal együtt mintegy másfél milliós büntetést nem tudták kifizetni. Ezért idén januárban elárverezték 200 négyzetméteres családi házukat, amelyet Ottlakáné Kulcsár Erzsébet ingatlanszakértő 16 millió 200 ezer forint értékűre becsült. Végül 5 millió 600 ezerért kelt el. Heidrich Gábor önálló bírósági végrehajtó úgy tájékoztatta őket: ebből a családnak minden költség megfizetése után nagyjából 1 millió 800 ezer forintja marad.
– A guantánamói foglyokhoz hasonló lelki terrort éltünk meg 13 év alatt. A köztársasági elnök úr előtt lemondtunk állampolgárságunkról. Négy gyermekem van, huszonévesek. Hárman még velünk élnek. Nagyfiunk másfél szobás panelban él 3 gyermekével. Nem volt pénzünk, amiből fizethettünk volna – mondja a nő. Tanyájuk és Lada autójuk az értékbecslés szerint erre együtt sem elegendő.
– Elérkezett az időpont, amikor el kellene menni – mondta a megjelent bírósági végrehajtó, aki négy rendőrrel, költöztetőkkel és egy lakatossal érkezett. Az utcából több szomszéd is figyelte, mi történik. Kinn a hivatalos személyek, belül a háziak. A kiskapun százszor ment ki, százszor jött be Bartosné – de a láncos zárat mindig beakasztotta.
– Tartóztassanak le, de ne tegyék ezt velünk! – kiabálta, elállva a bejáratot. Összeölelkezve sírt férjével az udvaron. Miután a végrehajtó bemutatta a rendőröknek a bíróság jogerős végzését, elindult az intézkedés: kinyitották a nagykaput.
Beléptek – innentől hivatalosan nem Bartoséké a családi ház. Nekünk is távoznunk kellett – csak az utcáról hallottuk a felszólítást: „irataikat, gyógyszereiket, személyes tárgyaikat, szükséges ruhaneműiket vigyék magukkal". Majd az egyre kétségbeesettebb kiabálást, átkozódást.
Közben a település jegyzője, Mákos Istvánné megérkezett a főügyész levelével: az idős nőt azonnal el lehet helyezni egy szociális otthonban. Kisvártatva mentő jött – Bartos Árpád a mentősök segítségével ült be. A 85 éves asszonyt is kihozták. Szegedre szállították őket. A helyszínen maradt Bartosnét a rendőrök előállították, mert ellenállt. Hátrakulcsolt kézzel ült a rendőrautóba. A szegedi kapitányságra vitték.
A család holmijai a melléképületbe kerültek, a végrehajtó lezárta, lepecsételte az ajtót. Egy későbbi, előre megbeszélt időpontban elvihetik az ingóságokat. Csak Bartosné öccse, az 57 éves Gyula, valamint fiuk, Gábor maradt a helyszínen. Azt hallottuk: a tanyára mennek, bár az rossz állapotban van, romos. A jegyző megígérte: segítenek rendbe hozni. Zsömleszínű kutyájuk még szabadon szaladgált ki-be a kapu alatti résen.
(Kuruc info)
Monori kilakoltatás - A Raiffeisen + jogász bűnözők az ügy hátterében + elérhetőségeik
Mint arról lapunk is beszámolt, 2009. november 26-án, csütörtökön jogerős bírósági végzés nélkül, rendőri közreműködéssel kilakoltatták otthonából Kálmán Ferencné 65 éves monori lakost, mivel képtelen volt a bank által elvárt, egyre magasabb részletekben törleszteni adósságát csekély nyugdíjából. Tegyük hozzá: annak a Raiffeisen banknak tartozott, amely pénzintézet több hasonló vérszívóval együtt, az általuk előidézett csődöt mesterségesen elkerülve 500 (!) milliárdos támogatást kapott (eddig) a kormánytól (mivel rájuk állítólag szükség van, bámi áron, tejüzemre, fonodára, cukorgyárra úgymond nincs, mert a piac..).
Ezt a pénzt részben külföldi kölcsönből, részben az államkasszából, azaz mindkét esetben a mi pénzünkből adta a banknak. Vagyis a zsidók által előidézett csődtől a kisemberek pénzén mentik meg a cionisták cégeit, miközben a kisembert és az értéket, árut előállító hazai cégeket senki sem húzza ki a bajból. Sőt, a zömmel külföldi, zsidó tulajdonú, nem piaci alapon működő bankok sokszor kifejezetten törekednek lakáshiteles ügyfeleik utcára kergetésére. Érdemes elolvasni az írásunk végén összegyűjtött kapcsolódó cikkeket és meghallgatni egy hangfelvételt a sátáni jelenségről.
Az Otthonvédők nem tudták megakadályozni Kálmánné kilakoltatását, mert végrehajtásának biztosítására rendőröket vezényeltek a helyszínre ("szolgálunk és védünk", megintcsak, kiket is, ávósok? - a szerk.). Az idős hölgy otthonának ajtaján 11 órakor cserélték ki a zárat. A Raiffeisen bank jogi képviselője, dr. Zsiga Zsolt és a végrehajtók, aki papíron dr. Paróczai Noémi, de nem tudhatjuk biztosan, hogy jelen volt, ugyanis a szőke hajú, copfos nő nem volt hajlandó azonosítani és igazolni magát a kilakoltatás ideje alatt, illetve anyja, Paróczai Ferencné, a jegyzőkönyv aláírója, aki végig lekezelő és megalázó hangnemben utasítgatta Kálmán Ferencnét, úgy zárták ki a lakásából az idős nénit, hogy bútora, ingóságai a lakásban maradtak, azokhoz nem férhet hozzá, mert csak akkor teheti be lábát a saját otthonába, ha a végrehajtók úgy akarják. Az asszonynak a mindennapi életéhez szükséges holmijai maradtak a házban.
A 18 millió forintra felbecsült kertes házat az árverésen végrehajtást kérő képviseletében megjelent dr. Tóth Gábor egyedüli résztvevőként a kikiáltási ár fokozatos leszállítása után annak 70%-án 8,4 millió forintért "vásárolta" meg, vagyis vette el az idős asszonytól.
Az Otthonvédők összefogásban résztvevő társadalmi szervezet szerint alapos a gyanú, hogy a hitelező bank alkalmazottja és az önálló bírósági végrehajtók között cinkos megállapodás jött létre az ingatlantulajdon egymásnak való átjátszásáról. Ezért a Fehér Kéményseprők Szövetsége hivatali visszaélés, vesztegetés, jelentős értékre elkövetett csalás bűntette miatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen.
Ezt a gyanút erősíti meg az is, hogy a Raiffeisen bank jogi képviselője korántsem szeplőtelen előéletű, ugyanis ő az a dr. Zsiga Zsolt, aki az Agropark Kht.-s Poligon Holding Kft. kenőpénz-botránya kapcsán vált ismertté 1997-ben, és aki felügyelőbizottsági tagja volt annak az Agropark Kht.-nak, amelynek ügyvezetője kenőpénzt próbált juttatni Torgyán Attilának. A hivatali visszaélés, a vesztegetés és a csalás tehát rutinfeladat számára.
1998-ban Dr. Zsiga Zsoltot, mint a cég jogi képviselőjét többször is hiánypótlásra szólította fel a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság. A Cégbíróság a felszólításokban Tétix-Sport (Poligon Holding) Kereskedelmi Kft.-nek nevezi a céget. A hiánypótlások a felszólítások után is elmaradtak.
A hivatalos önálló bírósági végrehajtó, dr. Paróczai Noémi a szintén korruptságáról ismert dr. Krejniker Miklós helyettese. Lapunk információi szerint dr. Paróczai Noémi és anyja, Paróczai Ferencné neve már többször is felmerült hasonló visszaélések kapcsán, vagyongyarapodásuk pedig érdekes módon igen jelentős és látványos volt az elmúlt években.
A törvény alapján köteles a végrehajtó tájékoztatni a helyi önkormányzatot az árverésről, amit dr. Paróczai Noémi elfelejtett megtenni. Az önkormányzatnak ugyanis elővásárlási joga van, és abban az esetben szerezhet bárki más tulajdonjogot, ha erről az önkormányzat az árverés előtt írásban lemondott.
A Ceglédi Városi Bíróságon dolgozó Paróczainé vélhetően illetéktelenül járt el a monori ügyben, ugyanis jogköre nem terjed ki Monor városára, hanem kizárólag csak Cegléd, Ceglédbercel, Albertirsa, Dákszentmiklós, Mikebuda, Csemő, Tápiószőlős, Újszilvás, Abony, Törtel, Köröstetétlen, Jászkarajenő, Nagykőrös, Kocsér és Nyársapát településekre.
A teljes cikk elolvasható az alábbi linken:
http://kuruc.info/r/26/51286/
(csak keresőbe másolva működik)
Kétgyermekes anyát lakoltatnak ki
2009-12-09.
Összesen legalább 3 és fél millió forintot követelnek egy kétgyermekes anyán, pedig az adósság egy részét lakása előző tulajdonosa halmozta fel, a másik komoly összeggel pedig az asszony húga tartozik az APEH-nek. Ez a történet arról szól, hogy az önkormányzat által elkövetett jogi és adminisztrációs hibák, a tájékozatlansággal és a hiszékenységgel párosulva hogyan sodorták kilátástalan helyzetbe Rozáliát és gyermekeit.
Kilakoltatás fenyeget egy kétgyermekes anyát Budapest XX. kerületében, mert a társasházat kezelő önkormányzati cég és az APEH mintegy 3 és fél millió forintnyi adósságot készül behajtani rajta. A gond viszont az, hogy az adósságot nem ő halmozta fel, hanem a lakás előző tulajdonosa, valamint testvére, aki egyharmad részben tulajdonosa az ingatlannak. Mivel húgának nincs más tulajdona, a lakás előző tulajdonosa pedig elérhetetlen, az adóhatóság és az ingatlankezelő a lakás elárverezésével akar hozzájutni az adóssághoz, azonban így Molnár Rozália gyermekeivel együtt az utcára kerülhet. Cikkünk az ő történetüket meséli el.
Rozália 17 éve pénztáros a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél: fél hatkor indul munkába és háromnegyed tízre ér haza. A nyolc osztályt végzett asszony szabadnapjain a Budapesti Fürdők által szervezett számítógépes tanfolyamot végzi, a fennmaradó időben pedig gimnáziumba jár. Kisebb lánya negyedikes általános iskolás, a nagyobbik másodikba jár egy informatikai középiskolába.
"Mások adósságát kellene kifizetnem"
Jelenlegi lakása előző tulajdonosának tartozását, amit most a társasház árveréssel fenyegetőzve követel rajta, még azelőtt jegyezték be a lakás tulajdoni lapjára, hogy 2006-ban Rozália tulajdonába került. Az önkormányzati ingatlankezelő cég, az Integrit XX Kft. ugyanakkor nem tud tételes, hivatalos kimutatást adni a tartozásról, mert csak 2007-től vannak adataik a társasházról, ugyanis ők akkor vették át a kezelését magántulajdonból. Ennek ellenére az ingatlankezelő nem veszi le a tartozást, mert a lakás tulajdoni lapjára be van jegyezve körülbelül 1,2 millió forint közös költség címén, ami az Integrit szerint "vízdíj, csatornadíj, szemétdíj és egyéb hátralék", így azt a lakásnak kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos.
Pedig az asszony még bizonyítani is tudja, hogy nem ő halmozta fel az adósságot, ugyanis, amikor ingatlancserével hozzájutott a lakáshoz, akkor az előző tulajdonos közjegyző előtt hitelesített okiratban kijelentette: záros határidőn belül rendezi tartozását a társasházzal szemben. Ezt azonban nem tette meg, és csak a közjegyzői okirat maradt Molnár Rozália kezében, ami azonban csak arra jogosítja fel őt, hogy polgári peres úton követelje a tartozást az előző tulajdonostól, ha egyszer megtalálja.
Erre az 1,2 millió forintra jött az a 2 millió forintot meghaladó APEH tartozás, amivel valójában húga tartozik. Az összeggel testvére korábbi lakását terhelték meg, ám amikor ott megszűnt a tulajdonjoga, akkor az APEH-tartozás átkerült Rozália lakására. Mindezt az asszony véletlenül tudta meg idén tavasszal. Korábban ugyanis már ugyanez a testvére 150 ezres telefontartozást terhelt a lakásra. "Elkezdtem fizetni a telefonszámláját, de amikor kiderült, hogy még 2 millió APEH adósság is van rajta, akkor abbahagytam. Így nincs értelme, ennyi pénzt nem tudok előteremteni" - meséli az asszony, akit meglátogattunk veszélybe került Kossuth utcai lakásában.
Hibázott az önkormányzat?
A történet még a 90-es évek elején kezdődött: Molnár Rozália egy XX. kerületi önkormányzati bérlakásban lakott Budapesten édesanyjával és két testvérével. "Tizennyolc voltam, amikor anyu súlyos betegségébe belehalt, húgaim viszont még kiskorúak voltak, egyikük 3, a másik 7 éves" - meséli.
Kérvényezte a gyámhatóságon, hogy testvérei vele maradhassanak, de a két gyereket keresztanyjuk IX. kerületi lakásába vitte és végül neki ítélték a gyámságot. Egy hónappal édesanyjuk halála után kérelmezte az önkormányzatnál, hogy folytathassa a bérleti jogviszonyt, de első körben felfüggesztették az eljárást, mert a gyámhatóság még nem döntött testvérei elhelyezéséről.
Körülbelül egy év múlva Rozáliától függetlenül testvérei gyámja is kérelmezte, hogy bérletként utalják ki a két kiskorú részére is a XX. kerületi lakást. Az önkormányzat ekkor mindhármuknak odaítélte a bérleti jogot, arra hivatkozva, hogy édesanyjuk haláláig ott laktak. A lakáskiutalás annak ellenére történt, hogy a gyámhatóság közölte: a két kiskorút ideiglenesen a IX. kerületben, gyámjuknál helyezték el. Édesanyjuk halála után Rozália testvérei soha többé nem laktak vele, az önkormányzat mégis bérlőtársakként tartotta számon őket.
A lakás kis idő elteltével elektromos tűz miatt teljesen kiégett, és Rozália terhesen hónapokra fedél nélkül maradt. Éjszakára idegenek fogadták be, a nappalokat viszont az utcán és a munkahelyén töltötte.
A baj kezdete
Végül az önkormányzat kiutalt neki egy 29 négyzetméteres, komfortnélküli szükséglakást a Munkácsy utcában, ahová még a víz sem volt bevezetve. Húgait gyámjuk állandó lakcímmel bejelentette erre a címre, pedig nem laktak ott. Rozália vállalati hitelből felújította és komfortosította a lakást, majd 1997-ben megvette az önkormányzattól. Az önkormányzat ingatlankezelő cége, az Integrit XX Kft. csak úgy volt hajlandó eladni a lakást, hogy testvérei egyharmad-egyharmad részben tulajdonossá váltak. Végül ez lett minden baj forrása, ugyanis most emiatt akarja elárvereztetni a lakást az APEH.
Rozália testvéreinek tulajdonossá válása a törvény szerint nem lett volna kötelező, húgai lemondhattak volna vásárlási jogukról. Ezt azonban ő akkor nem tudta, és testvérei az önkormányzati ingatlankezelő, esetleg a gyám nyomására, vagy egyszerűen az adásvételt bonyolító ügyvéd közömbössége következtében tulajdonosok lettek.
A szerencsétlen lakáscsere
Rozália a Munkácsy utcai lakást végül 2006-ban elcserélte a jelenlegi Kossuth utcai lakásra. "Belementem a cserébe, mert úgy gondoltam, hogy nem lesz még egy lehetőség arra, hogy nagyobb lakáshoz jussunk, és azt akartam, hogy a két lányom ne egymás hegyén-hátán nőjön fel" - emlékszik vissza a cserére. Arról tudott, hogy az előző tulajdonosnak tartozása van, de azt hitte, hogy az előző tulajdonos közjegyző előtt tett nyilatkozata, hogy visszafizeti az adósságot, elegendő jogi védelmet biztosít számára, és bízott is abban, hogy az adós meg fogja adni tartozását.
Megkérdeztünk néhány ügyvédet, hibázott-e a csereszerződést ellenjegyző ügyvéd, mert nem kezdeményezte a Kossuth utcai lakás adósságának átvitelét a Munkácsy utcai lakásra. Meglehetősen bizonytalan eredményre jutottunk: némelyik ügyvéd azt állítja, hogy Rozália felelőssége, hogy nem követelte, hogy az előző tulajdonos tüntesse el a földtulajdoni lapra írt adósságot, mások viszont azt állítják, hogy mivel nem volt tisztában a helyzet jogi olvasataival, az ügyvéd kötelessége lett volna az adósság átvitelének kezdeményezése.
Van kiút?
Azt, hogy az ügyvéd nem képviselte megfelelően az ügyét, illetve azt, hogy húgai jogtalanul lettek társtulajdonosai a lakásának, Rozália csak a bíróságon tudná bizonyítani, csakhogy nem tudna ügyvédet fizetni, pár hónapja ugyanis újabb baj szakadt rá. Körülbelül 65 ezer forintot keres, azonban csak 45 ezer forintot kap kézhez, mert az előző lakásban nem íratta le sem a villanyórát, sem a gázórát a nevéről, ezért körülbelül 400 ezer forintnyi felhalmozott villany és gázszámlát vonnak a fizetéséből, ami azóta keletkezett, mióta nem lakik ott. A villanyóra átíratás ott siklott félre, hogy a szerencsétlen asszony azt hitte, hogy miután a Kossuth utcába bevezették a nevére az új villanyórát, ezzel automatikusan eltörölték a nevét az előző lakás mérőiről.
Azóta a szolgáltatókhoz bevitte a lakáscsere szerződést, bizonyítani tudja, hogy 2006 óta nem lakik ott, de a szolgáltatóknál azt mondták, hogy vigye be az új tulajdonost, őt azonban nem lehet elérni. Ráadásul azóta egy bank elárverezte a Munkácsy utcai lakást, már nem is az lakik ott, akivel elcserélte.
A fennmaradó 45 ezer forintból 39 ezer forint a villanyszámla havonta, amit egyszerűen képtelen kifizetni úgy, hogy el is tartsa a gyerekeit és magát. A villanyszámla azért ilyen nagy, mert kénytelen olajradiátorral fűteni, ugyanis a társasház többi lakója a kifizetetlen közös költség miatt nem járult hozzá, hogy beköttesse a gázt. Pedig minden kész: fenn vannak a radiátorok, benn van a cirkó a fürdőszobában, kifizette a csatlakozási díjat, már csak a gázóra hiányzik, immáron két éve.
Jogi segítség kellene
Pénzügyi gondjai ellenére Rozália nem pénzt kér, hanem jogi segítséget, hogy megvédhesse a gyermekeit attól a kilátástalanságtól, amivel neki kellett szembenéznie fiatal lányként. Nehéz háttere ellenére az asszony nagyon sokat elért: a Kossuth utca már a második lakás, amiből otthont varázsolt, nem is akármilyet. Kérdésünkre, hogyan szorult belé ekkora életösztön, egy gyerekkori élménnyel válaszol:
"Gyerekkoromban sokat olvastam, a kedvencem az Elfújta a szél volt, amit később filmben is láttam. Örökre megragadt bennem az a jelenet, amikor Scarlett O'Hara nyers gyökeret eszik kinn a földeken, és megesküszik Istennek, hogy ő soha nem fog éhezni. Én akkor döntöttem el, hogy innen kitörök, igenis dolgozni fogok és a gyerekeimnek nem lesz olyan élete, amilyen az enyém volt".
"A lányaiban is benne van ez? Nem fél, hogy elkallódnak?" - kérdeztük.
"Nem, én átadtam nekik ezt az akarást" - feleli meggyőződéssel.
http://www.hirszerzo.hu/cikk.ketgyermekes_anyat_lakoltatnak_ki_galeria.133098.html
Kivégeztek egy valaha nagy befolyású, de korrupt vezető üzletembert Pekingben. Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt ítélték halára. Az ítéletet kedden hajtották végre.
2009-12-09.
Az 51 éves Jang Jan-minget (Yang Yanming) még 2005 decemberében ítélték halálra, amiért bebizonyosodott róla, hogy 1998 és 2003 között elsikkasztott, illetve hűtlenül kezelt közel 95 millió jüan (13,84 millió dollár) értékű közpénzt.
Jang fellebbezését a pekingi legfelsőbb bíróság 2009 áprilisában hozott döntésével elutasította, és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A pekingi származású férfi 1983 és 2003 között a China Great Wall hitel és befektetési részvénytársaság kereskedelmi vezérigazgatója volt - áll a legfelsőbb bíróság közleményében. Cége később felvette a Galaxy Security nevet.
Jang a vállalat élén, pozícióját kihasználva a közpénzt saját hasznára fordította, magánvállalkozást alapított belőle, ingatlanokat vásárolt, és más üzleti vállalkozásokba kezdett - áll az ítéletben. A pénz hollétéről a bíróság előtt nem beszélt.
Az ítéletet kedden hajtották végre.
(MTI)
50 bankot perelnek be a kilakoltatások miatt
2009-12-20.
50 bankot perel be - a többi között - a kilakoltatások miatt az Otthon- és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége. A civilek fellépnek a banki károsultak, a közüzemi díj-hátralékosok és a kisvállalkozók érdekeiért is.
Azt szeretnék elérni, hogy a pénzintézetek ne módosíthassák egyoldalúan a szerződéseket, és ne tehessenek senkit utcára azért, mert egy-két havi törlesztőrészlettel elmaradt. A szervezet szerint a kormány által adott áthidaló kölcsön sem húzza ki az embereket a bajból. Számításaik szerint a válság óta legalább 15 ezer ember veszítette el otthonát Magyarországon.
(HírTV - barikád.hu)
Újabb magyarok feje fölül vinné a bank a házat - az idős Balogh Antalné inkább magára gyújtja hajlékát
2010-01-26.
Nyolcvannégy ingatlant árverez el január 27-én az Árverező Ház Szolgáltató és Árverező Zrt. Köztük van a 72 éves Balogh Antalné pilisi otthona is. Az idős asszonynak nincs hova mennie, ezért úgy döntött, magára gyújtja a 8,5 milliós kikiáltási áron induló hajlékot.
Balogh Antalné hatvanas években épült házára a papírok szerint még 2004 decemberében jegyzett be jelzálogjogot a KDB Bank 6800 euró és járulékai erejéig. Az akkor 8 millió forintra értékelt ingatlanra vették fel a 2,9 milliós szabad felhasználású devizahitelt, melyet a válság következtében már nem tudtak törleszteni. Jelenleg az értesítő szerint 2 135 686 forintot követel a bank az idős nőn, mint a ház egyedüli tulajdonosán. A 60 ezres nyugdíjból élő asszony még azt a 300 ezer forintot sem tudja előteremteni, amellyel az Árverező Ház Szolgáltató és Árverező Zrt. közlése szerint fél évre el lehetne halasztani az árverést. Arra is felhívták a figyelmét, hogy a házat kipakolva, kitakarítva, tisztán kell átadnia az árverezőnek.
A mellékelt írások szerint az árverezési döntés előtt a saját költségén, 40 ezer forintért felértékeltették vele a házat, de ekkor már az csak 5 millió forintot ért a szakértő szerint. Így egy esetleges másik hitellel sem tudta „megváltani” a tartozását . A szerencsétlen asszony segítséget kért a pilisi önkormányzattól is, de sok magyarországi társához hasonlóan forráshiányos a település, ott sincs pénz arra, hogy esetleg élhetnének azzal az elővásárlási joggal, amit ilyen esetekre szavazott meg az Országgyűlés a múlt nyáron.
Szabó Márton, a település polgármestere csak tanácsokat tudott adni Balogh Antalnénak. Szabó is úgy tudja, hogy az asszony megpróbálkozott már azzal is, hogy egy másik hitellel váltsa ki a bedőlt hitelt. Csak ront a helyzetén a polgármester szerint az, hogy nyugdíjas, így a krízisalapból sem részesülhet, amiből valami pénzt mégis csak tudna juttatni a banknak. Szabó Márton elmondta: sajnos már többen is vannak a településen, akiknek a feje fölül viszi a bank a házat. A hivatal „mindent megtenne”, élne elővásárlási jogával, hitelt is nyújtana, de nincs pénzük erre sem.
A kilakoltatások szüneteltetésére a polgármester szerint decembertől márciusig ugyan van a Magyar Végrehajtói Kamarának egy ajánlása, de a Pilisen árverező cég úgy látszik nem él ezzel, a ház dobra verésének időpontja vészesen közeleg. Ezért Balogh Antalné most ott tart, hogy nem megy a házából sehová, inkább magára gyújtja azt.
1.VÉDIK A HITELESEKET: lakásmentő-csomag és moratórium a szerződésmódosításokra:
2009-07-20.
Magyarországon hétfőn hatályba lépett a bankok egyoldalú szerződésmódosításával összefüggő moratórium, amellyel a pénzintézetek ügyfeleit védik, nemsokára pedig a "lakásmentő" csomag is elindulhat, ezenkívül új támogatások nyílnak az agráriumban is, és augusztustól működik a krízisalap.
A bankok egyoldalú szerződésmódosításával összefüggő moratórium július 20-tól érvényes. A bankok azt vállalták, hogy szeptember végéig tartózkodnak attól, hogy az ügyfelek számára kedvezőtlen, egyoldalú szerződésmódosítást hajtsanak végre - mondta Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke hétfőn az MTI-nek.
A PSZÁF elnöke hozzátette: ha mégis indokoltnak látszik a szerződésmódosítás, akkor a bankok ezt a szándékot az indoklással együtt be fogják nyújtani a felügyeletnek, és a PSZÁF erről nem kötelező jogi érvényű véleményt mond.
A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzó kedvezményeket július 28-tól lehet igénybe venni. A "lakásmentő" csomag lényege, hogy aki munkanélkülivé vált, vagy más okból átmeneti fizetési nehézségei támadtak, állami kezességvállalás mellett áthidaló kölcsönt vehet fel bankjától, ami legfeljebb két évig fedezi a jelzálogalapú hitel, illetve lakáslízing törlesztőrészletének egy részét, függetlenül attól, hogy forint- vagy devizalapú tartozásról van szó.
Több forráshoz jut az agrárium, mivel az ágazat finanszírozása is nehezebbé vált a válságban. Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese hétfőn közölte: az agrárium gondjainak enyhítésére az MFB tovább bővítette az agrárvállalkozások finanszírozási lehetőségeit.
Így a vállalkozások számára az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében egyszerűbbé válik a továbbiakban a pályázatok kiegészítő finanszírozása, vagyis a szükséges önerő biztosítása. Emellett bővült az élelmiszeripari bankgarancia kedvezményezettjeinek köre, valamint meghosszabbították a Gabona Forgóeszköz Hitelprogram igénybevehetőségi határidejét is.
Bajnai Gordon miniszterelnök reméli, hogy augusztustól akadály nélkül működik a krízisalap. A miniszterelnök egy hétvégi interjúban elmondta, hogy már megkezdték az önkormányzatok tájékoztatását, és hamarosan feláll egy tanácsadó testület is. A miniszterelnök emlékeztetett: akik az önkormányzatnál már kimerítettek minden segélyezési lehetőséget, azok a kormányhoz fordulhatnak gyorssegélyért, egy meghatározott, 20-50 ezer forintos keretösszegen belül. A miniszterelnök az interjúban beszámolt arról is, hogy a krízisalap összege már megközelíti a hatmilliárd forintot.
Forrás: VGO
2.BEKEMÉNYÍTENEK A TARTOZÓ LAKÁSBÉRLŐKKEL SZEMBEN:
2009. július 20.
Elképesztőek a kintlevőségek a pécsi önkormányzati bérlakások tekintetében, sokan százezres, milliós tartozásokat halmoztak fel – mondja Csizi Péter, a népjóléti bizottság új, fideszes elnöke. Csizi állítja, ellenzéki képviselőként, közelmúltbéli kinevezéséig mit sem tudott arról, milyen súlyos a helyzet. A bérlakásban élők távhődíj-tartozásai például mintegy hétszázmillió forintra tehetők, amelyért – elvileg – az önkormányzat tartozik felelősséggel a szolgáltató, a PÉTÁV felé.
– Igyekszünk mindenkivel méltányosan bánni, senkit nem akarunk az utcára küldeni – mondta a fiatal politikus. – Persze a számlákat nem tudjuk senki helyett kifizetni, ezért minden esetben olyan lakást kell biztosítani, amit az érintett fent is tud tartani.
A képviselő kiemelte, hogy komoly problémát jelentenek az önkényes és jogcím nélküli lakásfoglalók is. Ezért pontos kimutatást kért a számukról, de mivel ilyen statisztika eddig nem volt, csak az év második felére készülhet el a lista. Csizi Péter azt mondja, ha valaki nem tudja fizetni a számláit, és az együttélés alapvető szabályait sem tudja betartani, mennie kell a lakásból, ez alól – a felmérést követően – még a gyermekes családok sem lesznek kivételek.
Csak a PÉTÁV követelése 700 millió forintra rúg a bérlőkkel szemben, amelyért – elvileg – a városnak kell jótállnia, ha a pénzt nem tudják behajtani. Gasz Zoltán, a PÉTÁV Kft. ügyvezetője is megerősítette: tárgyalásokat kezdett a városi szolgáltató és az önkormányzat arról, hogy miként lehetne csökkenteni a távhőcég kintlévőségét. Felmerült: a város nem használt ingatlanokat ad át, ezeket a szolgáltató értékesíti és a pénzt leírja az adósságból.
Gasz Zoltán elmondta, a cégnek jelenleg már milliárdos nagyságrendű a teljes kintlévősége. Kétezer nagy tartozójuk van, ebből ezerháromszázan bérlakásban élők, holott a 31,5 ezer pécsi távfűtött lakásnak csupán 7 százaléka bérlakás. Az ügyvezető szerint sokan kihasználják, hogy a bérlőkkel igazából nem tudnak mit kezdeni, míg a tartozó lakástulajdonosok ellen több és hasznosabb fegyverük is van, kezdeményezhetik például az ingatlan elárverezését.
Tizenöt bérlakást hirdetnek meg hamarosan
Pécs városának 4372 bérlakása van, amelyekben több mint 13 ezren élnek. Ennél lényegesen több lakásra lenne szükség, hisz az igénylők száma meghaladja a háromezret. Jelenleg tizenöt olyan lakás van, amely felújítás után lakhatóvá válhat, ezekre hamarosan pályázatot ír ki az önkormányzat. Csak olyanok költözhetnek majd be ezekbe, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy felújítják a lakást, minek fejében lakbérkedvezményt kapnak, és ígérvényt a várostól, hogy egy meghatározott ideig biztosan ők maradhatnak ott a bérlők. Emellett még van tizenöt üresen álló lakás Pécsett, önkormányzati tulajdonban, ezeket azonban törvény szerint rendkívüli esetekre – például elemi kár – kell fenntartani.
Nem épülnek újabbak
Csizi Péter szerint a kormány megfeledkezett azokról, akik nem tudnak lakáshoz jutni, mára ugyanis eltűnt a korábbi lakástámogatási rendszer, és az önkormányzatoknak sincs pályázati lehetőségük. Állami támogatás hiányában viszont nem tudnak új lakásokat építeni. A város egymaga tehetetlen, hisz nincs pénz a kasszában, adósság annál inkább.
Gyakran nem az lakik benne, akik megkapta
A György-telepen élők közül többen levelet kaptak az elmúlt hetekben a várostól, amelyet úgy értelmeztek, hamarosan utcára teszik őket. Pécs lakásügyi osztályán megtudtuk, csak szokványos fizetési felszólításokat postáztak. A telepen sok az önkényes lakásfoglaló, akik a bérlakások egy részét vidékről beköltöző családoknak adják tovább „albérlet.
(Forrás: BAMA)
3. Rosszul becsüli meg a lakásárakat a vagyonadó-tervezet. A budapesti kerületek többségében a tranzakciós átlagárak alatta maradnak annak, ami a vagyonadó tervezetében szereplő módszerrel kiszámítható, vagyis sok ingatlan alaptalanul kerülhet be az adóköteles ingatlanok körébe. Az egyes kerületek, megyék egységes kezelése fokozza az igazságtalanságot.
(Forrás: VGO)
Ellenzéki válasz a kilakoltatások ellen küzdők kérésére
2009.08.03.
Csalódottságának adott hangot Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala néven ismert kezdeményezés azt hiszem, mindenese, azután, hogy a pénzügyi és hitelválság miatt hajléktalanná váló emberek érdekeit érvényesíteni próbáló civil szervezet, az Otthonvédők üres szavakon kívül semmit nem kaptak a Fidesz képviselőjétől, a kezdeményezésükre létrejött találkozójukon.
A másfél órás tanácskozásról az Otthonvédő küldöttség nyolc tagja kissé csalódottan távozott, hiszen nem sikerült rábírniuk a FIDESZt a kilakoltatások azonnali leállításának követelésére - fogalmazott Simó. Közleménye szerint a kilakoltatások leállításáért küzdő Otthonvédő összefogás képviselői Koszorús Lászlóval, a FIDESZ országgyűlési képviselőjével, a FIDESZ elnöki stábjának helyettes vezetőjével tartott szerda délutáni megbeszélésükön azt a választ kapták Orbán Viktorhoz intézett kérdésükre, hogy a devizahitelesek gondja „prioritást fog élvezni” és újabb törvénytervezet benyújtásával segíteni próbálnak a bajba jutottakon.
Ezt nevezik nesze semmi, fogd meg jól elköteleződésnek, de nagyon hasznosak az ilyen megnyilvánulások is, mert legalább eloszlatja a birkák maradék illúzióit is.
A Fidesz elnökéhez címzett levelükben az Otthonvédők arra kértek választ Orbán Viktortól, hogy kormányra jutása esetén mit kíván tenni a FIDESZ – MPP annak érdekében, hogy ne lakoltathassák ki jogszerűen birtokba vett egyetlen otthonukból az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált devizahiteleseket és közüzemi díjhátralékosokat.
Az Otthonvédők a maguk részéről azt javasolták a FIDESZnek, hogy politikai nyilatkozatban foglaljon állást a kilakoltatások azonnali leállításáért és fizetési moratórium elrendeléséért, és a civil szervezetekkel összefogva érjék el, hogy rendeleti úton tiltsák meg a további kilakoltatásokat.
Erre nem is válaszolt Orbán és az ő elnöki stábjának a helyettes vezetője sem.
Javasolták az Otthonvédők azt is, hogy a FIDESZ vezetésű önkormányzatok ne engedélyezzék a kilakoltatásokat, hanem védjék meg saját lakosaikat attól, hogy az utcára kerüljenek.
Magyarországon is törvénybe kell iktatni a lakhatási jogot.
Az otthonok védelmét otthonteremtéssel, szociális lakásépítési program beindításával kell kiegészíteni, hogy jutányos áron lakáshoz juttassák a fiatalokat, a rászorulókat, a hajléktalanokat – javasolták az Otthonvédők a FIDESZ képviselőjének, aki megígérte, hogy továbbítja javaslataikat pártja vezetésének, vagyis a szemétkosárnak.
Lesz viszont szeptemberben új törvényjavaslat, hogy a kisebbségi kormánynak legyen mit leszavaznia - jelezte .
Koszorús, aki az Otthonvédők rendelkezésére bocsátotta azt a két éves tervet, amelyet a parlament hatszor leszavazott már, és mely – többek között – kamatplafont helyez kilátásba, személyre szóló megállapodást írna elő a banki szabvány hitelszerződés-szöveg helyett, tartalmazná a figyelmeztetést, miszerint a hitelt kamatostul vissza kell fizetni, továbbá azt, hogy a bank és az adós egy évig közösen értékesíthetné a lakást, azaz kettejük közül az adhatná el, aki előnyösebben tudná.
A szerdai tanácskozáson egyébként az egyetlen megállapodás arról született, hogy a törvénytervezet benyújtása előtt kikérik egymás véleményét, mármint az Otthonvédők, ha még lesz mit védeni, valamint Koszorúsék.
Orbán így szeptemberig haladékot kapott, hogy törje a fejét, milyen figyelmeztető szöveggel lehet még jobban védeni a polgárok érdekeit. A másfél órás tanácskozásról az Otthonvédő küldöttség nyolc tagja kissé csalódottan távozott, hiszen nem sikerült rábírniuk a Fideszt a kilakoltatások azonnali leállításának követelésére.
Mint Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője elmondta, a hitelezők 10-12 ezer otthont árvereztek el az első félévben, és jelenleg is ezrével veszik el a fedelet az adósok feje fölül. Politikai akarat nélkül nincs megoldás – hangoztatta Simó – utalva mind Bajnai Gordon kormányára, mind pedig a kormány ellenzékére. A Magyar Szociális Fórum a sikertelenség dacára sem adja fel, hanem továbbra is arra törekszik, hogy Magyarországon senkit se lehessen kilakoltatni saját otthonából, sem megfosztani őket emberhez méltó megélhetési joguktól.
Arra a kérdésre, hogy a kormány EU által jóváhagyott intézkedési csomagja nem hoz-e megoldást a gondra, Simó azzal felelt, hogy a fenyegetett helyzetbe kerültek egy részének helyzetén könnyíthet ugyan, de azokén semmi esetre sem, akiktől már elvették az otthonukat, illetve elvesztették a munkahelyüket, nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel, emiatt pedig nincs miből kiegészíteniük az áthidaló kölcsönökre vállalt állami kezességet a szükséges 20 százalékos önrésszel. Nagyon-nagyon sokan ott tartanak, hogy ha fizetik a törlesztési részleteket, nem tudnak enni adni a gyermekeiknek – mondta a Magyar Szociális Fórum szervezője.
(Forrás: Érdekvédelem.abbcenter.com)
700 ezren vannak 3 havi elmaradásban a törlesztőrészlettel
2009-08-11.
Az Országgyűlés szociális bizottságának azonnali összehívását kezdeményezi a Fidesz-KDNP a kilakoltatási folyamatok megállítása érdekében - mondta keddi sajtótájékoztatóján Soltész Miklós, a frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője.
A Független Hírügynökség információi szerint ugyanis a júniusban regisztrált 6 ezerről egy hónap alatt majdnem 12 ezerre emelkedett a kilakoltatottak száma.
Emellett már legalább 700 ezren vannak, akik több mint 90 napja nem tudják fizetni a lakáshitelük törlesztőrészleteit.
Így még az is elképzelhető, hogy az év végére több százezer ember feje fölül árverezik el lakását - tette hozzá – tudósít a HírTV.
Soltész Miklós szerint hiába tárgyalt Bajnai Gordon a bankokkal, azok nem tesznek semmit az adósok érdekében. Az önkormányzatoknak az elárverezett lakásokra biztosított elővásárlási joga is csak hangzatos elgondolás, hiszen a helyhatóságokat érintő 120 milliárd forintos elvonás miatt egy sem lesz, amelyik úgy tudna segíteni a nehéz helyzetbe került adósoknak, hogy megveszi a lakást és bérlőként engedi a volt tulajdonost benne lakni - mondta az ellenzéki politikus.
Forrás:Hírszerző
Reménytelen a lakáshitelesek állami mentése
2009-09-09.
Szűk másfél hónapja igényelhetik az ügyfelek a bankoknál az úgynevezett áthidaló kölcsönt, vagyis a kormányzati lakásmentő csomagot.
A nagy csinnadrattával beharangozott adósmentés azonban eddig nem túl sikeres: a hitelintézetek beszámolói szerint a szigorú feltételek miatt csak nagyon kis réteg tudja igénybe venni.
„Az ügyfelek ezen lehetőség iránt is érdeklődnek, de sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a jogszabály által írott feltételeknek nem felelnek meg, vagy a megfelelés igazolását hosszadalmasnak és nehézkesnek ítélik” – osztja meg tapasztalatait a CIB Bank.
(VGO)
Féláron viszik az otthonokat - Népszabadság
2009.09.10.
A Nemzeti Nyomozó iroda már több mint száz ügyben vizsgálódik pénzügyi vállalkozások után, amik azért alakultak, hogy tisztességtelen kölcsönszerződés alapján megszerezzék ügyfeleik ingatlanait - írja Népszabadság.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője azt mondta, hogy tavasszal ők is vizsgáltak refinanszírozott hitelek nyújtásával foglalkozó vállalkozásokat és többször tettek bejelentést a rendőrségre is. 10-11 vizsgálat most is tart a PSZÁF-nél.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke szerint a hitelszerződésekben feltételként szerepelt, hogy ha az adós két hónapig nem fizet, vételi opciót jegyeznek be az ingatlanára. Így lesz a tisztességtelen cégeké fél áron az ingatlan. Nem ritka, hogy az ügyfelet megtermett "őrzővédők" rakják ki a lakásból és még akkor is több milliót követelnek tőlük. Az utóbbi években becslések szerint 3-5000 ilyen szerződés jött létre Magyarországon.
(MTI)
Adósok országa: eddig hatezer magyart lakoltattak ki
2009-11-02.
Már 6000 embert lakoltattak ki idén Magyarországon, mert nem tudják fizetni a hiteleket. Emiatt is, egyre többet vitatkoznak arról, hogy kell-e, és ha igen, mennyire kell korlátozni a hitelfelvételeket.
Egy újabb család járt hétfőn a banki hitelkárosultak szövetségénél, mert nem tudják fizetni a lakása törlesztőrészletét. A banki hitelkárosultaknál azt mondják, naponta százan kérnek tőlük segítséget, de néhányan visszaélnek a nevükkel.
Hitelirodaként működő cégek válságkezelést ígérnek. Ezért több százezer forintot kérnek az ügyfelektől. De van, akinek azt ígérik ha fizet, a cég elintézi, hogy ne lakoltassák ki.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyébként néhány hete azt tanácsolta, a jövedelem arányában lehessen hitelt felvenni. A javaslatáról még mindig nem döntött a kormány.
(Tények)
2009-11-05.
Konyhaablakot vittek magukkal az egyik hiteltartozás miatt eladósodott családtól a behajtók, a nyugdíjas korú házaspár azóta fóliával védi magát a hidegtől.
Marika a Szent Borbála-kórház osztályvezető főnővére, férje nyugdíj mellett biztonsági őrként dolgozik. 2006-ban 3,9 millió forintnyi, svájci frank alapú hitelt vettek fel, emellett kezességet vállaltak egy ismerősüknek, aki nem tudta fizetni a tartozását. Mivel az ő törlesztését is a család jövedelméből vonta le a bank, nem tudták elkerülni a végrehajtást. Az 56 négyzetméteres lakást 2,8 millió forintért voltak kénytelenek eladni egy ingatlanforgalmazó cégnek, amely a szerződésükkel ellentétben már bérlőként sem akarja őket megtűrni. Néhány napja a behajtó cég emberei elvitték a lakásból a konyhaablakot.
Viszik a bejárati ajtót is
Legközelebb már visszük a bejárati ajtót, és ideköltöztetünk valakit a másik szobába, aztán majd osztozhatnak a fürdőn, meg az összes többi helyiségen – az idős férfi elmondása szerint ezekkel a szavakkal fenyegették meg őket a behajtók.
(HírTV)
Ha lejár a moratórium jöhet a kilakoltatás
2009-11-22.
Hiába adott az önkormányzatoknak elővásárlási jogot a kormány a devizahitelesek ingatlanjainak megvásárlására, a településeken úgy látják, ezzel Bajnai Gordon nem oldotta meg, csak a helyhatóságokra hárította át az eladósodott családok problémájának megoldását. A kilakoltatástól rettegő emberek egyre nagyobb számban keresik fel a polgármesteri hivatalokat és kérnek segítséget. A megszorításokkal küzdő önkormányzatoknak azonban a támogatásra nincs lehetőségük.
A győri önkormányzat szociális osztálya a Banki Hitel Károsultak Egyesületével közösen mérte fel a fizetésképtelenné vált devizahitelesek helyzetét. 60 olyan családról tudnak, ahol a forint gyengülése miatt az ingatlan ma már kevesebbet ér, mint a rá felvett kölcsön. Az érintettek feje felől csak azért nem árverezik el a házat vagy lakást, mert október végétől márciusig tilos a kilakoltatás a városban.
Az önkormányzathoz mennek segítségért
– A városházára jönnek segítségért a devizahitelesek, több alternatívát szeretnének – vázolta a kialakult helyzetet a hírTV-nek Győr alpolgármestere. Egyesek az önkormányzat tulajdonába szeretnék helyezni ingatlanukat, majd azt visszabérelnék – mondta el Somogyi Tivadar. Mások kamatmentest kölcsönt szeretnének felvenni a helyhatóságtól. A harmadik felvázolt lehetőség, hogy eladják a lakást az önkormányzatnak, és meglátják, hogy mi lesz – tette hozzá a fideszes politikus.
A győri önkormányzat azonban nem vesz lakásokat, ahogy a többi nyugat-dunántúli település sem. A joguk meglenne hozzá, a parlament nyáron fogadta el azt a törvénymódosítást, amely elővásárlási jogot adott az önkormányzatnak a lakóingatlanok árverésén. A helyhatóság akkor élhet elővásárlási jogával, ha az adósnak adja bérbe a házat vagy a lakást. A jogszabályváltozást előterjesztő kormány abban bízik, a válság enyhülésével a bérlővé vált tulajdonosok egy része visszavásárolja majd az ingatlant az önkormányzattól.
– Ez egy nagyon nehéz és kényes döntés az önkormányzatok számára, semmilyen olyan eszközzel nem bírunk, amivel ezt a problémát megoldjuk – mondta el a Hír Televíziónak Mosonmagyaróvár alpolgármestere. Olyan kérdések merülnek fel, hogyha egyet megvásárolunk, akkor mi lesz a többivel, hiszen annyi nehéz helyzetbe került család lehet, amelyet az önkormányzatok költségvetés egyszerűen nem bír el – fogalmazott Nagy István. Az előkészítetlen kormányzati háttér miatt nem tudják ezt bevállalni az önkormányzatok, így Mosonmagyaróvár sem – fejezte be gondolatát a fideszes politikus.
Az önkormányzatok attól tartanak, a kilakoltatási moratórium feloldásával sok devizahiteles család kerül utcára. A nagyobb városokban bővítették a krízisszállókat, hogy ne váljanak hajléktalanná azok a családok, amelyek feje fölül elviszi a házat tavasszal a hitel nyújtó bank. A kormány a jövő évi költségvetés tervezetében egyébként a családok átmeneti elhelyezésére szolgáló otthonok normatíváját is csökkentette.
(hírTV)
65 éves magyar asszonyt lakoltatott ki a bank - ávós segítséggel
2009-11-27.
Csütörtökön délelőtt rendőri közreműködéssel kilakoltatták otthonából Kálmán Ferencné 65 éves monori lakost, mert képtelen volt törleszteni adósságát a rendelkezésére álló havi 40 ezer forint nyugdíjból.
Az Otthonvédők nem tudták megakadályozni a kilakoltatást, mert végrehajtásának biztosítására rendőröket vezényeltek a helyszínre. Több otthonvédőt igazoltattak is. Az embertelen eljárásról számos sajtóorgánum tudósított a helyszínről – jelentette a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal szervezője, aki más Otthonvédőkkel együtt maga is jelen volt a kilakoltatáson.
Simó Endre kijelentette: a monori eset világosan bizonyítja, mit ér a kormány bankokkal kötött etikai kódexe.
Kálmán Ferencné otthonának ajtaján 11 órakor cserélték ki a zárat. A bank képviselői és a végrehajtók úgy zárták ki a lakásából, hogy bútora, ingóságai a lakásban maradtak, és nem férhet hozzájuk, mert csak akkor teheti be lábát az otthonába, ha a végrehajtó úgy akarja. Az asszonynak mindennapi életéhez szükséges holmija maradt a házban.
A Monoron át vezető 4 sz. főútvonal mentén, az Országút 11. sz. alatt lakó asszony elmondta, hogy nincs hová mennie, nem tudja, hol fogja tölteni az éjszakát. A háza mellett lévő kis étterem, amelyben meghúzódhatna, szintén jelzálogszerződés tárgya, és félő, hogy azt is elveszik. Az asszony méltóságteljesen viselkedett, hálásan azért, hogy az Otthonvédők kb. húszfős csoportja, benne Dabasi Tamással, a Fehér Kéményseprők Szövetségének elnökével, a Magyar Kommunista Munkáspárt aktivistáival, Hídvégi Tiborral, az Antifasiszták Magyarországi Demokratikus Pártjának elnökével, egy jobboldali csoport (magyar gárdisták "civilben" - a szerk.), továbbá a munkanélküliek és létminimum alatt élők szervezetének tagjaival megjelent a helyszínen, és a törvényes eszközökkel fellépett az érdekében, a kilakoltatás ellen.
A rendőrök közül többen is elmondták, hogy emberi meggyőződésük ellenére hajtják végre a parancsot, hiszen tisztában vannak azzal, hogy embertelen eljárás eszközeként használják ki őket.
Mint ismeretes, Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők elnöke szerint alapos a gyanú, hogy a hitelező bank alkalmazottja és az önálló bírósági végrehajtó között cinkos megállapodás jött létre az ingatlantulajdon egymásnak való átjátszásáról. Ezért a társadalmi szervezet hivatali visszaélés, vesztegetés, jelentős értékre elkövetett csalás bűntette miatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. De mivel a feljelentés nem halasztó hatályú, a 65 éves asszonyt kilakoltatták egyetlen, jogszerűen birtokolt otthonából, melynek hitelrészleteit képtelen volt törleszteni 80 ezer forintos nyugdíjából, melynek felét eleve levonták törlesztés címén.
Az egybegyűlt Otthonvédők néhány keresetlen szót szóltak a végrehajtóknak, majd „bravó” felkiáltással gúnyosan megtapsolták produkciójukat, midőn luxuskocsijaikon, köztük egy hatalmas terepjárón eltávoztak tettük helyszínéről – tudósított a történtekről az MSZF SZK.
Dióhéjban a tragikus történet: A 65 éves néni felvett a banktól 3 millió forintot. Az összefonódott, trösztösült bankok és cinkos államunk (már magát a trösztöt is tiltják mindenhol) visszaélve a nem létező jogrenddel, összevissza (nem is, inkább csak felfelé) változtatták havitörlesztéseket. A mi nénink csak nyugdíja felét tudta törlesztésre fordítani, de ez egy idő után a mohó bankoknak kevés lett.
Az eméletileg nyílt árverésre nem hívták meg a törvény szerint elővásárlási joggal bíró önkormányzatot sem, és mivel nem jelent meg senki, az ott jelenlévő ügyvéd (és a kamarai tagság?) licitált, és mily meglepő, nyert.
Az ott lévő jogászok azt mondták, még több jogorvoslati rész hátravan, ennek ellenére jött a végrehajtás.
A nénihez előző este betörtek, és csak az ügyet érintő papírokat vitték el.
A kézivezérelt, nem létező törvényességre, a nem létező elfogulatlan bíróságra hivatkozva, a kézivezérelt végrehajtás jött, és a néninek mennie kellett, fognia kis motyóját, ruhácskáját, ágyneműjét.
A "törvényességről" pedig a szomszéd néni beszélt, a környéken rövid időn belül öt betörés történt.
(Internetfigyelő, szebbjovot.net, képek: szebbjovot.net, Hírszerző)
Kilakoltatás Szatymazon is
2009-11-27.
Kilakoltattak tegnap egy szatymazi családot – a szívbeteg családfőt és 85 éves anyósát mentő szállította el, a feleséget előállították a rendőrök. Nem tudták kifizetni a bíróság által kiszabott pénzbüntetésüket. Házukat elárverezték, 5,6 millióért – becslésük szerint 16-ot ér. Csak egy romos tanyájuk maradt. A Délmagyar írása.
– Hova menjünk? Az utcára? Mi lesz velünk? – szakadt fel a zokogás a karosszékében ülő férfiból.
Körülötte a vasalódeszkán ruhák, a szekrényen apró emlékek. Nem pakoltak össze a szatymazi Bartosék – pedig tegnap reggel kilakoltatták őket otthonukból.
Azt kérték: legyünk jelen, mutassuk be helyzetüket. – Édesanyám 85 éves, súlyos beteg. Férjem szívbeteg, infarktusa és három szívműtétje volt – mesélte Bartos Árpádné. 13 évvel ezelőtt kezdődött az ügy – a polgármesteri hivatal főkertésze volt évtizedekig, ám ekkor eljárás indult ellene. 2002-ben a Csongrád Megyei Bíróság 2 év felfüggesztett börtönre és 520 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt. Ártatlannak vallja magát, azt mondja: mások miatt került ebbe a helyzetbe. Ezt azonban nem tudta bizonyítani.
A kamatokkal együtt mintegy másfél milliós büntetést nem tudták kifizetni. Ezért idén januárban elárverezték 200 négyzetméteres családi házukat, amelyet Ottlakáné Kulcsár Erzsébet ingatlanszakértő 16 millió 200 ezer forint értékűre becsült. Végül 5 millió 600 ezerért kelt el. Heidrich Gábor önálló bírósági végrehajtó úgy tájékoztatta őket: ebből a családnak minden költség megfizetése után nagyjából 1 millió 800 ezer forintja marad.
– A guantánamói foglyokhoz hasonló lelki terrort éltünk meg 13 év alatt. A köztársasági elnök úr előtt lemondtunk állampolgárságunkról. Négy gyermekem van, huszonévesek. Hárman még velünk élnek. Nagyfiunk másfél szobás panelban él 3 gyermekével. Nem volt pénzünk, amiből fizethettünk volna – mondja a nő. Tanyájuk és Lada autójuk az értékbecslés szerint erre együtt sem elegendő.
– Elérkezett az időpont, amikor el kellene menni – mondta a megjelent bírósági végrehajtó, aki négy rendőrrel, költöztetőkkel és egy lakatossal érkezett. Az utcából több szomszéd is figyelte, mi történik. Kinn a hivatalos személyek, belül a háziak. A kiskapun százszor ment ki, százszor jött be Bartosné – de a láncos zárat mindig beakasztotta.
– Tartóztassanak le, de ne tegyék ezt velünk! – kiabálta, elállva a bejáratot. Összeölelkezve sírt férjével az udvaron. Miután a végrehajtó bemutatta a rendőröknek a bíróság jogerős végzését, elindult az intézkedés: kinyitották a nagykaput.
Beléptek – innentől hivatalosan nem Bartoséké a családi ház. Nekünk is távoznunk kellett – csak az utcáról hallottuk a felszólítást: „irataikat, gyógyszereiket, személyes tárgyaikat, szükséges ruhaneműiket vigyék magukkal". Majd az egyre kétségbeesettebb kiabálást, átkozódást.
Közben a település jegyzője, Mákos Istvánné megérkezett a főügyész levelével: az idős nőt azonnal el lehet helyezni egy szociális otthonban. Kisvártatva mentő jött – Bartos Árpád a mentősök segítségével ült be. A 85 éves asszonyt is kihozták. Szegedre szállították őket. A helyszínen maradt Bartosnét a rendőrök előállították, mert ellenállt. Hátrakulcsolt kézzel ült a rendőrautóba. A szegedi kapitányságra vitték.
A család holmijai a melléképületbe kerültek, a végrehajtó lezárta, lepecsételte az ajtót. Egy későbbi, előre megbeszélt időpontban elvihetik az ingóságokat. Csak Bartosné öccse, az 57 éves Gyula, valamint fiuk, Gábor maradt a helyszínen. Azt hallottuk: a tanyára mennek, bár az rossz állapotban van, romos. A jegyző megígérte: segítenek rendbe hozni. Zsömleszínű kutyájuk még szabadon szaladgált ki-be a kapu alatti résen.
(Kuruc info)
Monori kilakoltatás - A Raiffeisen + jogász bűnözők az ügy hátterében + elérhetőségeik
Mint arról lapunk is beszámolt, 2009. november 26-án, csütörtökön jogerős bírósági végzés nélkül, rendőri közreműködéssel kilakoltatták otthonából Kálmán Ferencné 65 éves monori lakost, mivel képtelen volt a bank által elvárt, egyre magasabb részletekben törleszteni adósságát csekély nyugdíjából. Tegyük hozzá: annak a Raiffeisen banknak tartozott, amely pénzintézet több hasonló vérszívóval együtt, az általuk előidézett csődöt mesterségesen elkerülve 500 (!) milliárdos támogatást kapott (eddig) a kormánytól (mivel rájuk állítólag szükség van, bámi áron, tejüzemre, fonodára, cukorgyárra úgymond nincs, mert a piac..).
Ezt a pénzt részben külföldi kölcsönből, részben az államkasszából, azaz mindkét esetben a mi pénzünkből adta a banknak. Vagyis a zsidók által előidézett csődtől a kisemberek pénzén mentik meg a cionisták cégeit, miközben a kisembert és az értéket, árut előállító hazai cégeket senki sem húzza ki a bajból. Sőt, a zömmel külföldi, zsidó tulajdonú, nem piaci alapon működő bankok sokszor kifejezetten törekednek lakáshiteles ügyfeleik utcára kergetésére. Érdemes elolvasni az írásunk végén összegyűjtött kapcsolódó cikkeket és meghallgatni egy hangfelvételt a sátáni jelenségről.
Az Otthonvédők nem tudták megakadályozni Kálmánné kilakoltatását, mert végrehajtásának biztosítására rendőröket vezényeltek a helyszínre ("szolgálunk és védünk", megintcsak, kiket is, ávósok? - a szerk.). Az idős hölgy otthonának ajtaján 11 órakor cserélték ki a zárat. A Raiffeisen bank jogi képviselője, dr. Zsiga Zsolt és a végrehajtók, aki papíron dr. Paróczai Noémi, de nem tudhatjuk biztosan, hogy jelen volt, ugyanis a szőke hajú, copfos nő nem volt hajlandó azonosítani és igazolni magát a kilakoltatás ideje alatt, illetve anyja, Paróczai Ferencné, a jegyzőkönyv aláírója, aki végig lekezelő és megalázó hangnemben utasítgatta Kálmán Ferencnét, úgy zárták ki a lakásából az idős nénit, hogy bútora, ingóságai a lakásban maradtak, azokhoz nem férhet hozzá, mert csak akkor teheti be lábát a saját otthonába, ha a végrehajtók úgy akarják. Az asszonynak a mindennapi életéhez szükséges holmijai maradtak a házban.
A 18 millió forintra felbecsült kertes házat az árverésen végrehajtást kérő képviseletében megjelent dr. Tóth Gábor egyedüli résztvevőként a kikiáltási ár fokozatos leszállítása után annak 70%-án 8,4 millió forintért "vásárolta" meg, vagyis vette el az idős asszonytól.
Az Otthonvédők összefogásban résztvevő társadalmi szervezet szerint alapos a gyanú, hogy a hitelező bank alkalmazottja és az önálló bírósági végrehajtók között cinkos megállapodás jött létre az ingatlantulajdon egymásnak való átjátszásáról. Ezért a Fehér Kéményseprők Szövetsége hivatali visszaélés, vesztegetés, jelentős értékre elkövetett csalás bűntette miatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen.
Ezt a gyanút erősíti meg az is, hogy a Raiffeisen bank jogi képviselője korántsem szeplőtelen előéletű, ugyanis ő az a dr. Zsiga Zsolt, aki az Agropark Kht.-s Poligon Holding Kft. kenőpénz-botránya kapcsán vált ismertté 1997-ben, és aki felügyelőbizottsági tagja volt annak az Agropark Kht.-nak, amelynek ügyvezetője kenőpénzt próbált juttatni Torgyán Attilának. A hivatali visszaélés, a vesztegetés és a csalás tehát rutinfeladat számára.
1998-ban Dr. Zsiga Zsoltot, mint a cég jogi képviselőjét többször is hiánypótlásra szólította fel a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság. A Cégbíróság a felszólításokban Tétix-Sport (Poligon Holding) Kereskedelmi Kft.-nek nevezi a céget. A hiánypótlások a felszólítások után is elmaradtak.
A hivatalos önálló bírósági végrehajtó, dr. Paróczai Noémi a szintén korruptságáról ismert dr. Krejniker Miklós helyettese. Lapunk információi szerint dr. Paróczai Noémi és anyja, Paróczai Ferencné neve már többször is felmerült hasonló visszaélések kapcsán, vagyongyarapodásuk pedig érdekes módon igen jelentős és látványos volt az elmúlt években.
A törvény alapján köteles a végrehajtó tájékoztatni a helyi önkormányzatot az árverésről, amit dr. Paróczai Noémi elfelejtett megtenni. Az önkormányzatnak ugyanis elővásárlási joga van, és abban az esetben szerezhet bárki más tulajdonjogot, ha erről az önkormányzat az árverés előtt írásban lemondott.
A Ceglédi Városi Bíróságon dolgozó Paróczainé vélhetően illetéktelenül járt el a monori ügyben, ugyanis jogköre nem terjed ki Monor városára, hanem kizárólag csak Cegléd, Ceglédbercel, Albertirsa, Dákszentmiklós, Mikebuda, Csemő, Tápiószőlős, Újszilvás, Abony, Törtel, Köröstetétlen, Jászkarajenő, Nagykőrös, Kocsér és Nyársapát településekre.
A teljes cikk elolvasható az alábbi linken:
http://kuruc.info/r/26/51286/
(csak keresőbe másolva működik)
Kétgyermekes anyát lakoltatnak ki
2009-12-09.
Összesen legalább 3 és fél millió forintot követelnek egy kétgyermekes anyán, pedig az adósság egy részét lakása előző tulajdonosa halmozta fel, a másik komoly összeggel pedig az asszony húga tartozik az APEH-nek. Ez a történet arról szól, hogy az önkormányzat által elkövetett jogi és adminisztrációs hibák, a tájékozatlansággal és a hiszékenységgel párosulva hogyan sodorták kilátástalan helyzetbe Rozáliát és gyermekeit.
Kilakoltatás fenyeget egy kétgyermekes anyát Budapest XX. kerületében, mert a társasházat kezelő önkormányzati cég és az APEH mintegy 3 és fél millió forintnyi adósságot készül behajtani rajta. A gond viszont az, hogy az adósságot nem ő halmozta fel, hanem a lakás előző tulajdonosa, valamint testvére, aki egyharmad részben tulajdonosa az ingatlannak. Mivel húgának nincs más tulajdona, a lakás előző tulajdonosa pedig elérhetetlen, az adóhatóság és az ingatlankezelő a lakás elárverezésével akar hozzájutni az adóssághoz, azonban így Molnár Rozália gyermekeivel együtt az utcára kerülhet. Cikkünk az ő történetüket meséli el.
Rozália 17 éve pénztáros a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél: fél hatkor indul munkába és háromnegyed tízre ér haza. A nyolc osztályt végzett asszony szabadnapjain a Budapesti Fürdők által szervezett számítógépes tanfolyamot végzi, a fennmaradó időben pedig gimnáziumba jár. Kisebb lánya negyedikes általános iskolás, a nagyobbik másodikba jár egy informatikai középiskolába.
"Mások adósságát kellene kifizetnem"
Jelenlegi lakása előző tulajdonosának tartozását, amit most a társasház árveréssel fenyegetőzve követel rajta, még azelőtt jegyezték be a lakás tulajdoni lapjára, hogy 2006-ban Rozália tulajdonába került. Az önkormányzati ingatlankezelő cég, az Integrit XX Kft. ugyanakkor nem tud tételes, hivatalos kimutatást adni a tartozásról, mert csak 2007-től vannak adataik a társasházról, ugyanis ők akkor vették át a kezelését magántulajdonból. Ennek ellenére az ingatlankezelő nem veszi le a tartozást, mert a lakás tulajdoni lapjára be van jegyezve körülbelül 1,2 millió forint közös költség címén, ami az Integrit szerint "vízdíj, csatornadíj, szemétdíj és egyéb hátralék", így azt a lakásnak kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos.
Pedig az asszony még bizonyítani is tudja, hogy nem ő halmozta fel az adósságot, ugyanis, amikor ingatlancserével hozzájutott a lakáshoz, akkor az előző tulajdonos közjegyző előtt hitelesített okiratban kijelentette: záros határidőn belül rendezi tartozását a társasházzal szemben. Ezt azonban nem tette meg, és csak a közjegyzői okirat maradt Molnár Rozália kezében, ami azonban csak arra jogosítja fel őt, hogy polgári peres úton követelje a tartozást az előző tulajdonostól, ha egyszer megtalálja.
Erre az 1,2 millió forintra jött az a 2 millió forintot meghaladó APEH tartozás, amivel valójában húga tartozik. Az összeggel testvére korábbi lakását terhelték meg, ám amikor ott megszűnt a tulajdonjoga, akkor az APEH-tartozás átkerült Rozália lakására. Mindezt az asszony véletlenül tudta meg idén tavasszal. Korábban ugyanis már ugyanez a testvére 150 ezres telefontartozást terhelt a lakásra. "Elkezdtem fizetni a telefonszámláját, de amikor kiderült, hogy még 2 millió APEH adósság is van rajta, akkor abbahagytam. Így nincs értelme, ennyi pénzt nem tudok előteremteni" - meséli az asszony, akit meglátogattunk veszélybe került Kossuth utcai lakásában.
Hibázott az önkormányzat?
A történet még a 90-es évek elején kezdődött: Molnár Rozália egy XX. kerületi önkormányzati bérlakásban lakott Budapesten édesanyjával és két testvérével. "Tizennyolc voltam, amikor anyu súlyos betegségébe belehalt, húgaim viszont még kiskorúak voltak, egyikük 3, a másik 7 éves" - meséli.
Kérvényezte a gyámhatóságon, hogy testvérei vele maradhassanak, de a két gyereket keresztanyjuk IX. kerületi lakásába vitte és végül neki ítélték a gyámságot. Egy hónappal édesanyjuk halála után kérelmezte az önkormányzatnál, hogy folytathassa a bérleti jogviszonyt, de első körben felfüggesztették az eljárást, mert a gyámhatóság még nem döntött testvérei elhelyezéséről.
Körülbelül egy év múlva Rozáliától függetlenül testvérei gyámja is kérelmezte, hogy bérletként utalják ki a két kiskorú részére is a XX. kerületi lakást. Az önkormányzat ekkor mindhármuknak odaítélte a bérleti jogot, arra hivatkozva, hogy édesanyjuk haláláig ott laktak. A lakáskiutalás annak ellenére történt, hogy a gyámhatóság közölte: a két kiskorút ideiglenesen a IX. kerületben, gyámjuknál helyezték el. Édesanyjuk halála után Rozália testvérei soha többé nem laktak vele, az önkormányzat mégis bérlőtársakként tartotta számon őket.
A lakás kis idő elteltével elektromos tűz miatt teljesen kiégett, és Rozália terhesen hónapokra fedél nélkül maradt. Éjszakára idegenek fogadták be, a nappalokat viszont az utcán és a munkahelyén töltötte.
A baj kezdete
Végül az önkormányzat kiutalt neki egy 29 négyzetméteres, komfortnélküli szükséglakást a Munkácsy utcában, ahová még a víz sem volt bevezetve. Húgait gyámjuk állandó lakcímmel bejelentette erre a címre, pedig nem laktak ott. Rozália vállalati hitelből felújította és komfortosította a lakást, majd 1997-ben megvette az önkormányzattól. Az önkormányzat ingatlankezelő cége, az Integrit XX Kft. csak úgy volt hajlandó eladni a lakást, hogy testvérei egyharmad-egyharmad részben tulajdonossá váltak. Végül ez lett minden baj forrása, ugyanis most emiatt akarja elárvereztetni a lakást az APEH.
Rozália testvéreinek tulajdonossá válása a törvény szerint nem lett volna kötelező, húgai lemondhattak volna vásárlási jogukról. Ezt azonban ő akkor nem tudta, és testvérei az önkormányzati ingatlankezelő, esetleg a gyám nyomására, vagy egyszerűen az adásvételt bonyolító ügyvéd közömbössége következtében tulajdonosok lettek.
A szerencsétlen lakáscsere
Rozália a Munkácsy utcai lakást végül 2006-ban elcserélte a jelenlegi Kossuth utcai lakásra. "Belementem a cserébe, mert úgy gondoltam, hogy nem lesz még egy lehetőség arra, hogy nagyobb lakáshoz jussunk, és azt akartam, hogy a két lányom ne egymás hegyén-hátán nőjön fel" - emlékszik vissza a cserére. Arról tudott, hogy az előző tulajdonosnak tartozása van, de azt hitte, hogy az előző tulajdonos közjegyző előtt tett nyilatkozata, hogy visszafizeti az adósságot, elegendő jogi védelmet biztosít számára, és bízott is abban, hogy az adós meg fogja adni tartozását.
Megkérdeztünk néhány ügyvédet, hibázott-e a csereszerződést ellenjegyző ügyvéd, mert nem kezdeményezte a Kossuth utcai lakás adósságának átvitelét a Munkácsy utcai lakásra. Meglehetősen bizonytalan eredményre jutottunk: némelyik ügyvéd azt állítja, hogy Rozália felelőssége, hogy nem követelte, hogy az előző tulajdonos tüntesse el a földtulajdoni lapra írt adósságot, mások viszont azt állítják, hogy mivel nem volt tisztában a helyzet jogi olvasataival, az ügyvéd kötelessége lett volna az adósság átvitelének kezdeményezése.
Van kiút?
Azt, hogy az ügyvéd nem képviselte megfelelően az ügyét, illetve azt, hogy húgai jogtalanul lettek társtulajdonosai a lakásának, Rozália csak a bíróságon tudná bizonyítani, csakhogy nem tudna ügyvédet fizetni, pár hónapja ugyanis újabb baj szakadt rá. Körülbelül 65 ezer forintot keres, azonban csak 45 ezer forintot kap kézhez, mert az előző lakásban nem íratta le sem a villanyórát, sem a gázórát a nevéről, ezért körülbelül 400 ezer forintnyi felhalmozott villany és gázszámlát vonnak a fizetéséből, ami azóta keletkezett, mióta nem lakik ott. A villanyóra átíratás ott siklott félre, hogy a szerencsétlen asszony azt hitte, hogy miután a Kossuth utcába bevezették a nevére az új villanyórát, ezzel automatikusan eltörölték a nevét az előző lakás mérőiről.
Azóta a szolgáltatókhoz bevitte a lakáscsere szerződést, bizonyítani tudja, hogy 2006 óta nem lakik ott, de a szolgáltatóknál azt mondták, hogy vigye be az új tulajdonost, őt azonban nem lehet elérni. Ráadásul azóta egy bank elárverezte a Munkácsy utcai lakást, már nem is az lakik ott, akivel elcserélte.
A fennmaradó 45 ezer forintból 39 ezer forint a villanyszámla havonta, amit egyszerűen képtelen kifizetni úgy, hogy el is tartsa a gyerekeit és magát. A villanyszámla azért ilyen nagy, mert kénytelen olajradiátorral fűteni, ugyanis a társasház többi lakója a kifizetetlen közös költség miatt nem járult hozzá, hogy beköttesse a gázt. Pedig minden kész: fenn vannak a radiátorok, benn van a cirkó a fürdőszobában, kifizette a csatlakozási díjat, már csak a gázóra hiányzik, immáron két éve.
Jogi segítség kellene
Pénzügyi gondjai ellenére Rozália nem pénzt kér, hanem jogi segítséget, hogy megvédhesse a gyermekeit attól a kilátástalanságtól, amivel neki kellett szembenéznie fiatal lányként. Nehéz háttere ellenére az asszony nagyon sokat elért: a Kossuth utca már a második lakás, amiből otthont varázsolt, nem is akármilyet. Kérdésünkre, hogyan szorult belé ekkora életösztön, egy gyerekkori élménnyel válaszol:
"Gyerekkoromban sokat olvastam, a kedvencem az Elfújta a szél volt, amit később filmben is láttam. Örökre megragadt bennem az a jelenet, amikor Scarlett O'Hara nyers gyökeret eszik kinn a földeken, és megesküszik Istennek, hogy ő soha nem fog éhezni. Én akkor döntöttem el, hogy innen kitörök, igenis dolgozni fogok és a gyerekeimnek nem lesz olyan élete, amilyen az enyém volt".
"A lányaiban is benne van ez? Nem fél, hogy elkallódnak?" - kérdeztük.
"Nem, én átadtam nekik ezt az akarást" - feleli meggyőződéssel.
http://www.hirszerzo.hu/cikk.ketgyermekes_anyat_lakoltatnak_ki_galeria.133098.html
Kivégeztek egy valaha nagy befolyású, de korrupt vezető üzletembert Pekingben. Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt ítélték halára. Az ítéletet kedden hajtották végre.
2009-12-09.
Az 51 éves Jang Jan-minget (Yang Yanming) még 2005 decemberében ítélték halálra, amiért bebizonyosodott róla, hogy 1998 és 2003 között elsikkasztott, illetve hűtlenül kezelt közel 95 millió jüan (13,84 millió dollár) értékű közpénzt.
Jang fellebbezését a pekingi legfelsőbb bíróság 2009 áprilisában hozott döntésével elutasította, és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A pekingi származású férfi 1983 és 2003 között a China Great Wall hitel és befektetési részvénytársaság kereskedelmi vezérigazgatója volt - áll a legfelsőbb bíróság közleményében. Cége később felvette a Galaxy Security nevet.
Jang a vállalat élén, pozícióját kihasználva a közpénzt saját hasznára fordította, magánvállalkozást alapított belőle, ingatlanokat vásárolt, és más üzleti vállalkozásokba kezdett - áll az ítéletben. A pénz hollétéről a bíróság előtt nem beszélt.
Az ítéletet kedden hajtották végre.
(MTI)
50 bankot perelnek be a kilakoltatások miatt
2009-12-20.
50 bankot perel be - a többi között - a kilakoltatások miatt az Otthon- és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége. A civilek fellépnek a banki károsultak, a közüzemi díj-hátralékosok és a kisvállalkozók érdekeiért is.
Azt szeretnék elérni, hogy a pénzintézetek ne módosíthassák egyoldalúan a szerződéseket, és ne tehessenek senkit utcára azért, mert egy-két havi törlesztőrészlettel elmaradt. A szervezet szerint a kormány által adott áthidaló kölcsön sem húzza ki az embereket a bajból. Számításaik szerint a válság óta legalább 15 ezer ember veszítette el otthonát Magyarországon.
(HírTV - barikád.hu)
Újabb magyarok feje fölül vinné a bank a házat - az idős Balogh Antalné inkább magára gyújtja hajlékát
2010-01-26.
Nyolcvannégy ingatlant árverez el január 27-én az Árverező Ház Szolgáltató és Árverező Zrt. Köztük van a 72 éves Balogh Antalné pilisi otthona is. Az idős asszonynak nincs hova mennie, ezért úgy döntött, magára gyújtja a 8,5 milliós kikiáltási áron induló hajlékot.
Balogh Antalné hatvanas években épült házára a papírok szerint még 2004 decemberében jegyzett be jelzálogjogot a KDB Bank 6800 euró és járulékai erejéig. Az akkor 8 millió forintra értékelt ingatlanra vették fel a 2,9 milliós szabad felhasználású devizahitelt, melyet a válság következtében már nem tudtak törleszteni. Jelenleg az értesítő szerint 2 135 686 forintot követel a bank az idős nőn, mint a ház egyedüli tulajdonosán. A 60 ezres nyugdíjból élő asszony még azt a 300 ezer forintot sem tudja előteremteni, amellyel az Árverező Ház Szolgáltató és Árverező Zrt. közlése szerint fél évre el lehetne halasztani az árverést. Arra is felhívták a figyelmét, hogy a házat kipakolva, kitakarítva, tisztán kell átadnia az árverezőnek.
A mellékelt írások szerint az árverezési döntés előtt a saját költségén, 40 ezer forintért felértékeltették vele a házat, de ekkor már az csak 5 millió forintot ért a szakértő szerint. Így egy esetleges másik hitellel sem tudta „megváltani” a tartozását . A szerencsétlen asszony segítséget kért a pilisi önkormányzattól is, de sok magyarországi társához hasonlóan forráshiányos a település, ott sincs pénz arra, hogy esetleg élhetnének azzal az elővásárlási joggal, amit ilyen esetekre szavazott meg az Országgyűlés a múlt nyáron.
Szabó Márton, a település polgármestere csak tanácsokat tudott adni Balogh Antalnénak. Szabó is úgy tudja, hogy az asszony megpróbálkozott már azzal is, hogy egy másik hitellel váltsa ki a bedőlt hitelt. Csak ront a helyzetén a polgármester szerint az, hogy nyugdíjas, így a krízisalapból sem részesülhet, amiből valami pénzt mégis csak tudna juttatni a banknak. Szabó Márton elmondta: sajnos már többen is vannak a településen, akiknek a feje fölül viszi a bank a házat. A hivatal „mindent megtenne”, élne elővásárlási jogával, hitelt is nyújtana, de nincs pénzük erre sem.
A kilakoltatások szüneteltetésére a polgármester szerint decembertől márciusig ugyan van a Magyar Végrehajtói Kamarának egy ajánlása, de a Pilisen árverező cég úgy látszik nem él ezzel, a ház dobra verésének időpontja vészesen közeleg. Ezért Balogh Antalné most ott tart, hogy nem megy a házából sehová, inkább magára gyújtja azt.
a cikk folytatása IDE kattintva!
Aljasság: 69 éves bácsit lakoltattak ki az ingatlanhiénák
2010-02-07.
Az illetékes hatóságok, illetve az ingatlan árveréseket végző cégek tájékoztatásával szemben télvíz idején is ki fedél nélkül maradhatnak a bajba jutottak. Újbudán egy 69 éves férfit utasított ki otthonából az a kft, amely rátette kezét a lakásra.
Az Északi Támpont Egyesület tájékoztatása szerint kilakoltattak egy 69 éves embert Budapesten. A hír rendőrségi forrásból is megerősítést nyert.
A Demszky Gábor főpolgármester által meghirdetett kilakoltatási moratórium időtartama a december 1. és március 1. közötti időszak, indoka pedig az, hogy ebben az időben hajléktalanná váló emberek fokozottan ki vannak téve a fagyhalál lehetőségének.
Az Északi Támpont Egyesület álláspontja szerint Magyarországon nem működhet, nem létezhet olyan gazdasági társaság, amelyik gazdasági profitja érdekében akár csak egyetlen állampolgár életét is kész szándékosan veszélyeztetni.
A szervezet levélben fordult egyebek mellett a főpolgármesterhez, a XII. kerület polgármesteréhez, Pokorni Zoltánhoz, a kerületi rendőrséghez, az Egyenlő Bánásmód Hatóságához és Sólyom László köztársasági elnökhöz is.
(fn.hu - barikad.hu)
Monori kép
2010-01-27.
Nem kegyelmez a karvalytőke: a törvény szerinti téli kilakoltatási tilalom ellenére szerdán megkezdődött 84 adósságcsapádba került ember otthonának dobra verése. Sajtóinformációk szerint a bajba jutottak kisemmizését a háttérből Tasnádi Péter irányítja. Egy budapesti árverésen rendőrök igazoltatták a tiltakozókat, ám a közismert maffiózó, aki megfenyegetett egy fotóst, szabadon távozhatott.
Mindenkit igazoltattak a kiérkező rendőrök egy fővárosi árverésen, mert többen tiltakoztak a kilakoltatási moratórium alatti időszakban megtartott ingatlanárverés ellen – közölte Dabasi Tamás, az Otthon- és Érdekvédők Magyarországi Szövetségének alapító tagja.
A szövetség egyik alapítója, aki maga is részt vett az árverés elleni tiltakozásban, és ott volt a rendőri igazoltások helyszínén – az Árverező Ház (ÁH) Zrt. helyiségében – elmondta, hogy 84 ingatlan árverezése folyt, s a tiltakozók ezt szerették volna megakadályozni.
Dabasi Tamás elmondta: a törvények értelmében Magyarországon csak a bírósági végrehajtók – kezükben a megfelelő bírósági végzéssel –, valamint az APEH árverezhet ingatlanokat.
Ez alól csak akkor van kivétel, ha az árverezőnek a földhivatal által bejegyzett tulajdonjoga van – hangsúlyozta.
A jogvédő azt is kiemelte: ebben az időszakban (december 1-jétől március 1-ig) kilakoltatási moratórium van érvényben, így ez idő alatt törvénytelen ilyesmit végezni.
Alattomos záradék a szerződésben
Az Árverező Ház Zrt. megbízásának nem része a kilakoltatás, és erre jogköre sincsen – mondta Orbán Péter, a társaság vezérigazgatója, aki szerint a kilakoltatási moratórium a bírósági végrehajtásra vonatkozik, cége viszont egy 2003-as kormányrendelet alapján bíróságon kívüli végrehajtást bonyolít.
Hozzátette: ezt csak akkor vehetik igénybe a bankok, ha ebben az adóssal egy szerződésben megállapodtak. (Vagyis, aki a jövőben a karvalytőkés bankoktól vesz fel kölcsönt, kétszer is nézze meg, szerepel-e hasonló kitétel a szerződésben. - Barikád)
"Ki vagy, te kutya, letépem a fejed!"
Az árverésen inzultus érte Burger Zsoltot, a Magyar Hírlap fotósát, akit a lap közlése szerint „berángatta egy szobába, megfenyegette és fényképezőgépe memóriakártyájának átadására kényszerítette Tasnádi Péter”.
Mint írták: az érdekvédők által jogtalannak tartott licitáláson a sajtó képviselői is megjelentek, köztük a lap tudósítója és fotósa, aki felvételeket készített a „láthatóan bennfentesként viselkedő, a folyamatokat egy külön szobából dirigáló Tasnádiról”.
A közlemény szerint "Tasnádi Péter berángatta a fotóst a helyiségbe, ahol embereivel körülvéve arra kényszerítette, hogy adja át a fényképezőgép memóriakártyáját, rajta a képekkel". Az incidensnek – mint írták – Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnöke és a sajtó több képviselője vetett véget, akik kiszabadították Burger Zsoltot a szobából.
Mikor azt hitték, hogy a szobában verekedés van, a VÉSZ benyomult a helyiségbe, ekkor fenyegette meg Tasnádi Péter a mozgalom vezetőjét. Többek között azt mondta: "ki vagy, te kutya, letépem a fejed".
Éliás Ádám a Független Hírügynökség kérdésére elmondta, hogy feljelentést tesz a halálos fenyegetés miatt. Egyúttal az árverés ellen is kifogást emelnek, amely így érvénytelen lesz.
A közleményben írtak arról is, hogy időközben rendőrök érkeztek a helyszínre, ám ők a memóriakártyát nem szerezték vissza, és Tasnádi Pétert is hagyták szabadon távozni.
A Károly körúti árverésen történtek megnyugtató tisztázása végett a rendőrség garázdaság gyanúja miatt eljárást indít – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. (Hogy ki ellen, azt nem tették hozzá, ám nem lennénk meglepve, ha végül a fotósnak kellene tisztáznia magát a vádak alól. - Barikád)
Hiába a hideg, nincs kegyelem
Az elmúlt napokban a hideg a mínusz húsz fokot is elérte hazánk egyes területein. S bár a törvény kimondja: december 1. és március 1. között nem lehet az embereket kitenni az utcára, egy árverezőház, weblapjának tanúsága szerint, a szerdai napra – tehát a tiltott időszakon belül – 84 család otthonát hirdette meg árverezésre. Az akcióra az árverezőház budapesti központjában került sor, ám az ingatlanok az ország különböző településein találhatók, Pilistől egészen Debrecenig.
Dabasi Tamás, az Otthon- és Érdekvédők Magyarországi Szövetségének (OÉMSZ) alapító tagja lapunknak elmondta, számos szabálytalanság, törvénytelenség kísérte az eddigi kilakoltatásokat is. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg Magyarországon csak az önálló bírósági végrehajtónak – jogerős bírósági végzéssel a kezében – és az adóhatóság végrehajtóinak van joguk a kilakoltatáshoz.
Dabasi Tamás úgy fogalmazott, a különféle faktoring és árverező cégek üzletszerűen fosztják meg az embereket otthonaiktól úgy, hogy a különböző szolgáltatóktól és bankoktól megveszik a tartozásokat, s a lehető leggyorsabban – hogy az adósnak lehetősége se legyen lépni – elárverezik az ingatlanokat.
A szakember figyelmeztetett: ezeknek a cégeknek csak akkor van joguk a kilakoltatáshoz, árverezéshez, ha az ingatlan – jelen esetben mind a 84 – a tulajdonukban van, illetve ha az adósok kifejezetten ezzel bízták meg őket.
(dunatv.hu - magyarhirlap.hu - Független Hírügynökség - barikad.hu)
Kegyes hóhérok: Csak tavasztól dobhatják ki házaikból az embereket a bankok
2010-02-01.
Április 15-ig, a fűtési szezon végéig nem árverezhetők el a lakott ingatlanok - jelentette be a kormány döntését Kiss Péter.
A társadalompolitikai miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón azt is elmondta, hogy a tilalom keddtől lép életbe.
(MTI)
Meghamisították hitelkérelemét, majd kilakoltatták az idős férfit
2010-02-09.
Okirat hamisítás miatt nyomoz a rendőrség ismeretlen tettes ellen annak az idős férfinak az ügyében, akit még december közepén lakoltattak ki, miután nem tudta törleszteni adósságát egy hitelintézetnek. Az érintett cégnél a nyomozásról nem nyilatkoznak, szerintük a PSZÁF mindent rendben talált náluk, értesülésünk szerint azonban jelenleg is vizsgálat folyik a társasággal szemben.
Ismeretlen tettes ellen folyik nyomozás a VI. kerületi rendőrkapitányságon és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is vizsgálódik értesülésünk szerint annak a pénzügyi szolgáltatónak az ügyében, melynek egyik ügyfelét még december közepén – vagyis a kilakoltatási moratórium idején – lakoltatták ki XII. kerületi lakásából.
Mint a Fehér Kéményseprők Egyesülete nevű otthonvédő civil szervezet elnöke, Dabasi Tamás a Hírszerzőnek elmondta, az idős embernek egy APEH-tartozás miatt pénzre volt szüksége, de kora miatt bank már nem hitelezett neki, ezért fordult végül a GöSár Kft. nevű pénzügyi szolgáltatóhoz, amely végül a ZEE Capital Zrt. nevű céghez irányította. Az idős férfi a 168 órának azt nyilatkozta, fél millió forintot kért, de csak 3 milliót adtak neki, miközben a hitel folyósításakor az akkor 27 ezer forintos nyugdíja helyett 140 ezer forint rendszeres jövedelmet írtak a szerződésbe. Ehhez képest végül 2 160 000 forintot utaltak csak át neki, a többit "költségek és jutalékok" címén levonták.
Másnak finanszíroznak
Az adós elkezdte fizetni a törlesztő részleteket, 2009 nyarán azonban elmaradt a fizetéssel, amire figyelmeztették is, ezután egy darabig még törlesztett, majd ismét gondok adódtak, mire a ZEE Capital átadta a követelést egy Refinance Kft nevű cégnek, amely decemberben kilakoltatta. A férfi azóta egy barátjánál lakik, megkeresésünkre a XII. kerületi polgármesteri hivatal közölte, hogy mivel nem önkormányzati lakásról van szó, nem tehettek semmit az ügyben, ettől függetlenül a kerületi Népjóléti Iroda igyekszik utolérni a bácsit, hogy rendkívüli segélyben részesítse.
A férfi ingóságai azóta egy a (volt?) lakása melletti garázsban vannak, a hétvégén kétszer is bejelentést tett a kerületi rendőrkapitányságon, hogy valaki ki akarja onnan pakolni azokat, a rendőrök mindkétszer ki is mentek a helyszínre, első alkalommal valóban ott találtak valakit, aki a felszólításukra elhagyta a helyszínt, mert nem tudta igazolni, hogy az övé lenne a garázs, második alkalommal senkit nem találtak, az ajtó is sértetlen volt. A férfi figyelmét felhívták arra, hogy feljelentést tehet, ha úgy érzi, jogsérelem érte, de ezzel nem élt.
Mint a BRFK sajtóosztályától megtudtuk, a kilakoltatás ügyében senki nem tett feljelentést. A kérdés persze, hogy szabályos volt-e a szerződés megkötése. Ebben az ügyben viszont – ismeretlen tettes ellen – magánokirat hamisítás miatt nyomozás folyik. Tanúként hallgatták meg az idős férfit, aki ott is elmondta kilakoltatása körülményeit, a kerületi kapitányság vizsgálja, hogy ennek során megvalósult-e jogsértés.
A PSZÁF vizsgál
A ZEE Capitalnél azt mondták a Hírszerzőnek, hogy tudnak a feljelentésről, de folyamatban lévő rendőrségi ügyről nem akarnak nyilatkozni, egyébként pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már vizsgálta a cég működését, és nem kifogásoltak semmit. (Kerestük a GöSár vezetését is, de a tulajdonost nem értük utol.) Értesüléseink szerint azonban ez a kijelentés nem állja meg a helyét, ugyanis a PSZÁF jelenleg is vizsgálódik, nemcsak a ZEE Capitalnál, de például a vele egy légtérben működő, hasonló profilú New Chance nevű cégnél is.
Binder István, a felügyelet elnöke megkeresésünkre csak annyit mondott, hogy "a PSZÁF 10-12 pénzügyi szolgáltatónál vizsgálja jelenleg, hogy a szerződések megkötésénél, a hiteligények elbírálásánál megfelelő-e az ügyfél tájékoztatása, betartják-e a fogyasztóvédelmi szabályokat". A szóvivő szerint a vizsgálat nemsokára lezárul, akkor nyilvánosságra hozzák az eredményét. (A PSZÁF hatásköre a végrehajtási stádiumba jutott hitelekre már nem terjed ki.)
Rendőrségi akció lett egy árverésből
2010. január 27.
Nyolcvannégy budapesti és vidéki lakás és ház került kalapács alá szerdán az Árverező Ház Zrt. budapesti irodájában. Az árverésnek délelőtt tízkor kellett volna kezdődnie, de a helyszínen nemcsak a licitálni vágyók jelentek meg – soraikban a nem jogerősen hat évre elítélt Tasnádi Péterrel –, hanem az árverezés és a kilakoltatások ellen tiltakozók is. A tiltakozás vezetőjét megfenyegették, egy fotóst megrángattak, majd jött a rendőrség.
„Ki vagy te, kutya, letépem a fejedet!” Nemigen járunk árverésekre, bedőlt hiteles ingatlanok árverésén még sosem voltunk, de nem számítottunk arra, hogy az ilyen eseményeken megjelenő üzletemberek körében ilyen stílussal találkozunk. Márpedig ezek a hangok hallatszottak ki szerda délelőtt az Árverező Ház (ÁH) Zrt. irodájának árverésre szolgáló, elvileg zárt, de időnként feltépett ajtajú helyiségéből. Az ominózus szavak elhangzásakor éppen nyitva volt, így láttuk, hallottuk, hogy Tasnádi Pétertől, a tavaly nem jogerősen hat évre elítélt vállalkozótól származnak.
Fenyegetés, igazoltatás
„Tasnádi Péter engem életveszélyesen megfenyegetett, ezért feljelentést teszek ellene” – mondta percekkel később Éliás Ádám, neki ígérte Tasnádi a fejletépést. A szóváltás hátterében az állt, hogy Éliás Ádám és az általa vezetett civil mozgalom tiltakozó akciót szervezett az Árverező Ház irodájába szerdára megszervezett licitálás ellen – ehhez több szervezet és párt csatlakozott –, mondván, törvénysértő, hogy a kilakoltatási moratórium idején emberek otthonait szervezett üzleti csoportoknak átjátsszák. Ezért társadalmi mozgalmat indítottak, a licit ellen pedig kifogást emelnek, így az érvénytelen lesz, közölte Éliás.
Nem Éliás Ádám volt az egyetlen, akit atrocitás ért. Miután a húsz-harminc tiltakozó bejutott a nyilvánosnak meghirdetett árverésre – először nem akarták beengedni őket –, nyomukban bejutottak a jelenlévő fotósok, újságírók is. A Magyar Hírlap fotóriporterét, Burgerg Zsoltot ekkor berángatták az árverési terembe, és egy, a szemtanúk szerint Tasnádi társaságában érkezett férfi arra kényszerítette hogy adja oda a gépében használt memóriakártyát.
Ezt követte az Éliás és Tasnádi közötti szóváltás. Nem sokkal később megérkeztek a rendőrök is. A rendőrség a külső helyiségekben mindenkit igazoltatott, kérdésünkre közölték, hogy a zárt árverési teremben lévők adatait is rögzítik. Időközben, 11 óra körül, Tasnádi Péter az őt kísérő férfi társaságában elhagyta az árverezés helyszínét.
A Magyar Hírlap közleménye szerint a rendőrök Tasnádit hagyták távozni a helyszínről, és a memóriakártyát sem szerezték vissza. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy feljelentést eddig nem tettek az ügyben, de az országos rendőrfőkapitányhoz fordultak, vizsgálja ki az esetet.
Hétszázezertől hetvenmillióig
Összesen nyolcvannégy bedőlt hiteles – részben magáncélú jelzáloghitel, részben üzleti hitel fedezetének felajánlott – lakóingatlan árverését hirdették meg erre a napra. A részben vidéki, részben budapesti lakásokat és házakat 747 ezer és kilencvenmillió forint közötti árakon hirdették meg eladásra (a legolcsóbb egy Békés megyei külterület, a legdrágább egy budapesti II. kerületi lakóház volt).
Orbán Róbert, az árverező cég vezérigazgatója azt mondta, hogy a kalapács alá került otthonok között banki hiteles éppúgy volt, mint hitelközvetítők által nyújtott hiteles. Arra a kérdésre nem kaptunk választ, hogy utóbbiak között vannak-e olyan lakáskölcsönök, amelyeket olyan hitelközvetítők nyújtottak, amelyeket a PSZÁF tavaly nyáron feljelentett.
A vevő esete a törvényes eszközökkel
A vezérigazgató azt mondta, hogy a kilakoltatási moratórium a bírósági végrehajtásokra vonatkozik, és ők egyébként sem lakoltatnak ki senkit. „A vevő adott esetben tisztában van azzal, hogy lakott ingatlant vesz meg, és az ő feladata, hogy megtalálja a birtokba vétel törvényes eszközeit.”
Később, amikor már a rendőrök intézkedtek, Éliás Ádám azt mondta: „Ez, ami itt van, senkinek sem jó.” Éliás szerint alapvetően a jogalkotók felelőssége, hogy a kérdést úgy szabályozták tavaly ősszel, hogy „lett belőle egy dolog, aminek se füle, se farka”. Hozzátette azt is, hogy ezt lehetne kulturáltan, értelmesen csinálni, amihez tárgyalni kellene a szabályozási környezetről, „én leszek az első, aki tárgyalóasztalhoz ül”.
A rendőrség garázdaság gyanúja miatt indít eljárást
A rendőrség a Károly körúti árverésen történtek megnyugtató tisztázása végett garázdaság gyanúja miatt eljárást indít, közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerda délután.
A BRFK közleménye szerint a kerületi járőrök helyszínre érkezésekor már véget ért a vita, a rendőrök igazoltatták a jelenlévőket, és felvették a személyi adataikat. A helyszínen megkérdezettek egyike sem számolt be jogsértésről, fenyegetésről, ennek ellenére a VII. kerületi rendőrkapitányság az eset megnyugtató tisztázása végett garázdaság gyanúja miatt eljárást indít.
Index
72 éves vak hadigondozottat akarnak utcára dobni
2010-02-19.
A téli moratórium és a kormány kilakoltatást tiltó rendelete ellenére egy hetvenkét éves vak embert akarnak kilakoltatni Budapesten. Az érintettet arra szólította fel az egyik hitelintézet, hogy hétfőig hagyja el otthonát, és üresen adja át a cég megbízottjának.
A Magyar Szociális Fórumot (MSZF) a kilakoltatás előtt álló férfi ügyvédje kereste meg segítségkéréssel. Az ügyvéd többek között a következőket írta: „Kértünk segítséget a PSZÁF-től, a Zuglói Önkormányzattól, a Vagyonkezelőtől, a Vakok és Gyengénlátók Szövetségétől (tekintettel, hogy az úr vak és hadigondozott, ráadásul 72 éves), próbáltunk egyeztetni a hitel-folyósító céggel. Sajnos mindezek eredménytelenek maradtak. A mai napon értesültem róla, hogy öt napot adtak ügyfelemnek, hogy elhagyja a lakást. Kérdem én, 72 évesen, vakon hova mehet?”
A főváros XIV. kerületében élő idős ember csütörtökön kapott levelet a hitelező cég vezető tisztségviselőjétől, kijelölt vevőtől arról, hogy legkésőbb február 23-ig, hétfőig el kell hagynia otthonát.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője pénteken arra szólította fel Bajnai Gordon kormányát, hogy szerezzen érvényt saját rendeletének, és hatósági beavatkozással akadályozza meg a kilakoltatást – tudatta az MSZF.
(MNO)
Rendőrök költözhetnek be a miskolci Avas-lakótelepen olyan lakásokba, amelyeket korábbi lakóik a Fészekrakó program jogtalan kihasználásával szereztek meg, ám tartozásaik miatt elárverezték ingatlanjaikat.
2010. március 11.
– Hallaná, mi van itt esténként! Kiabálás, ajtócsapkodás, aki teheti, már rég elmenekült innen – mondja egy kutyájával sétáló idősebb nő Miskolcon, az Avaslakótelepen, a Középszer út 56. előtt. E háztömb egyik lakásába rövidesen rendőr költözik.
A lakótelepre két-három éve költöztek olyan családok, amelyek a Fészekrakó programban biztosított állami források jogtalan lehívásával jutottak lakáshoz, tudván, hogy a hiteltörlesztést állandó jövedelem híján nem tudják majd fizetni. A lumpen életű családok megjelenése felborította a lakótelep életét: tavaly kilencszáz csendháborítási ügyben indult eljárás, tudtuk meg Pásztor Albert miskolci rendőrkapitánytól. A beköltözési hullám hátterében a rendőrség szerint egy nagyszabású bűnügy húzódik, melynek célja a programban biztosított állami források jogtalan lehívása. A lakásokat megvásárló családok a gyerekeik után járó szocpol-támogatást önrészként felhasználva bankhitelt vettek fel: a gyanú szerint a zökkenőmentes ügyintézést garantáló hivatali közreműködők részesültek ebből a pénzből. Százhatvan lakást szereztek meg így: a kárérték meghaladja a másfél milliárd forintot.
Káli Sándor miskolci polgármestertől tegnap megtudtuk: nemrégiben százmillió forintot szavazott meg az önkormányzat olyan avasi lakások megvásárlására, amelyeket a bentlakók tartozásai miatt elárvereznek – többségük a programot jogtalanul kihasználók otthonai. Ezeket az ingatlanokat szolgálati lakásként hasznosítják.
– Amikor ezek az emberek beköltöztek, valószínűleg tudták: nem fogják fizetni a villanyt, a fűtést, a közös költséget. Tízmilliós tartozások halmozódtak fel – mondta Káli Sándor, hozzátéve: az üresen maradt lakásokat nyílt árverési eljárásban az önkormányzat ingatlankezelő cége igyekszik megszerezni. Nincs túl nehéz dolguk: kevesen kapkodnak a lepusztult otthonok után. Korábban nyolc-kilencmillió forintot ért itt egy átlagos, ötven-hatvan négyzetméteres ingatlan, ma ennek nagyjából a felét.
Az önkormányzat az első három ingatlant a rendőrségnek ajánlotta fel szolgálati lakásként. A Középszer út 56. számú ház ötödik emeletére költözik be Horváth Géza rendőrjárőr, aki jelenleg az ongai cigánytelepen él. – Elsírtam magam, amikor közölték a hírt –mesélte a huszonöt éves rendőr. – Régóta szerettünk volna elköltözni Ongáról, de saját lakásra nem volt pénzünk – tette hozzá. Pásztor Albert szerint illúzió azt várni, hogy néhány rendőr beköltözésével egy csapásra javul majd a közbiztonság a lakótelepen, de Horváth Géza mindenesetre azt ígérte: abban a lépcsőházban biztosan rend lesz, ahová ő költözik.
Megkezdődött a Taktaközben történt szocpolos csalások miatti büntetőper Miskolcon: az államot 450 millió forinttal károsították meg azok, akik szociálpolitikai támogatásra jogosult emberek nevében kitöltötték a támogatást igénylő dokumentumokat, s elősegítették a pénz kiutalását. Volt olyan épület, amelyik csak a négy falból és a tetőből állt. Az ügynek 202 vádlottja van, köztük pénzintézeti és önkormányzati alkalmazottak, ügyvédek, építési vállalkozók.
Röhögőgörcsöt kapott az e.on gázszámlájától
2010. március 10.
Szívéhez kapott egy boglári idős hölgy a gázszolgáltató küldeménye láttán. Végül kiderült: legfeljebb a nevetőgörcstől kell tartania.
„Tájékoztatjuk, hogy Önnek sajnos magasabb gázártámogatást számoltunk el, mint amennyit a jogszabály meghatároz. A téves összeg miatt mellékelten küldjük a helyesbítő számlákat és a különbözet befizetésére szolgáló csekkeket. Kérjük, ezeket a megszokott módon szíveskedjen kiegyenlíteni.” – erről szóló levelet kapott a gázszolgáltatótól egy balatonboglári idős asszony.
Nem csoda, hogy a hetvenéves kisnyugdíjasnak elállt a lélegzete, s pillanatok leforgása alatt látta is maga előtt kis háztartása anyagi csődjét. Amikor viszont a csekkekhez ért, inkább már kabaréban érezhette magát. A két sárga csekk egyike öt, a másik kilenc forintról szólt. A balatonboglári nyugdíjas tizennégy kemény magyar forinttal volt adós a tévesen kiszámolt gázártámogatás miatt.
– Amikor megmutatta a csekkeket, csak nevetni tudtam. De az az igazság, hogy még a postán is nevettek, amikor feladtam – számolt be Plell József, az idős asszony fia. Leginkább azt tartja mulatságosnak, hogy mindezt egy nyolcvan forintért postázott borítékban küldi el a szolgáltató.
-Saját energiadíjaink esetében éppen emiatt van egy összeghatár, mely alatt nem küldjük ki a számlát. Itt azonban gázártámogatásról, tehát állami pénzről van szó, melynek esetében nincs lehetőségünk mérlegelni, hiszen azzal el kell számolnunk – tájékoztatott Varga Ivett, az e.on szóvivője, aki szerint valóban szerencsétlen dolog, hogy többen hasonló számlát kaphatnak, de a szolgáltató ez esetben nem tud mást tenni.
(Sonline.hu)
Folytatódhat a magyarok kilakoltatása
2010-03-12.
Újra tartaniuk kell az utcára kerüléstől az otthonukat vesztett adósoknak, mivel március elsején véget ért a kilakoltatásokat tiltó moratórium.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke szerint sok bajbajutott már rögtön a moratórium lejárta után megkapta a levelet, amelyben azt közölték velük, mikorra kell elhagyniuk a lakásukat. A szakértő szerint néha a családok kis összegű elmaradások miatt veszítik el az otthonukat. Ennek oka, hogy a pénzügyi vállalkozások egy része a lehető legrövidebb időn belül követeléskezelő cégnek adja át az adósságot.
(MNO)
Tízezrek kerülhetnek az utcára a kilakoltatási moratórium végével
2010-03-20.
Civil érdekvédők szerint akár tízezres nagyságrendben is árverezhetnek el ingatlanokat a részleteket fizetni képtelen hitelesek feje fölül. A bankok és pénzügyi vállalkozások számára egyenesen paradicsomi magyar jogszabályi környezetben gyakorlatilag azt tehetnek adósaikkal, amit csak akarnak.
Április közepén jár le a kormány február végén hozott lakás-árverezési moratóriuma. Néhány aukciósház honlapján már most, kurta egy hónappal az első kalapácsütés előtt több hosszú lista olvasható a vevőre váró ingatlanokról. Civil érdekvédők szerint nem csak a téli kényszerszünet alatt felgyülemlett restanciát tudják le az árverezők: mindez csak egy nagyobb végrehajtási dömping nyitánya lesz. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultak Egyesületének (BKHE) elnöke szerint ma már havonta 1000-1500 bajba jutott adós keresi meg őket, és sajnos az „utánpótlás” is biztosított, mivel megugrott a bedőlés előtt álló hitelek száma.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a bankok tavaly év végén 62 ezer olyan lakáshitelt görgettek maguk előtt, amelyeknél az adós már legalább kilencven napja nem fizetett – az esetek felében már több mint egy éve. Ezekkel az ügyfelekkel azonban a bankok is törököt fogtak: a pénzintézetek szerint a túlkínálat miatt jelenleg az érintett ingatlanok nagyobb részét nem lehet eladni. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a bankok eddig csak elenyésző számban indítottak kilakoltatással végződő végrehajtási eljárást, s a PSZÁF adatai szerint.
2009-ben az 5545, bankok által kezdeményezett végrehajtásból végül mindössze 91 lakást vertek dobra. Míg a civilek tízezres nagyságrendű kilakoltatásszámra tippelnek, addig a bankok szerint idén a legrosszabb esetben is csak néhány ezer ingatlant adhatnak el, igaz, a civil aggályoknak is csak egy része kötődik a bankokhoz. Kevésbé szívbajosak a pénzügyi vállalkozások, ha kilakoltatásról van szó. A tizenkét hazai lakossági ingatlanhitelezéssel foglalkozó céget tavaly vette górcső alá a PSZÁF, és megállapította, hogy működésük sokszor átláthatatlan, és gyakran súlyosan félrevezették ügyfeleiket – emiatt rövidesen közérdekű pereket is indít majd a vállalkozásokkal szemben.
A helyzet ilyetén alakulásában nagy szerepe volt az állami szabályozás hiányosságainak is. A civilek szerint a jelenlegi kormány utolsó lehetősége lett volna a végrehajtási dömping előtt törvényekkel szabályozni a kérdéskört, ám a törvényhozók a jelek szerint nem éltek az alkalommal, lényegében a gyeplőt bedobva a következő kormányra hagyták a problémahalmazt. A Magyar Hitelszövetség vezetője, Barabás Gyula szerint a februárban kormányrendelettel bevezetett lakás-árverezési moratórium célja nemcsak az volt, hogy ne hideg időben tegyék utcára az adóst, hanem az is, hogy a kormányzatnak legyen ideje betömködni a jelenlegi szabályozás foghíjait – Barabásék pontosan emiatt szeptember 30-ig tartó moratóriumért lobbiztak, de eredménytelenül. Barabás Gyula szerint számos probléma van: hiába vezették be például, hogy az értékesítésre kerülő ingatlan árának 70 százaléka lehet a kikiáltási ár, ha az ingatlan értékét az árverező bank vagy pénzügyi szolgáltató úgy állapítja meg, ahogy neki tetszik. (Nem példátlan, sőt, hogy a végrehajtás előtt újra felbecsült ingatlan értéke rejtélyes módon jókorát zuhan a hitel felvételekor regisztrált értékéhez képest.) Nem talált meghallgatásra Barabás Gyula azon ötlete sem, hogy ilyenkor érdemes lenne elővenni az egyelőre elvetélt ingatlanadóhoz készült kalkulátort, s az alapján meghatározni a minimumárat.
(Barikád)
Kezdődnek a kilakoltatások
2010-03-31.
Áprilisban jár le a kilakoltatási moratórium. Civil szervezetek szerint a következő negyedévben akár háromezer kilakoltatásra és árverezésre is sor kerülhet. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a bíróságon próbál közérdekű keresetekkel fellépni a nyilvánvaló visszaélések ellen.
Van olyan kilakoltatásra szakosodott cég, ahol egy négy napos periódusban 270 árverés lett meghirdetve – mondta a Hírszerzőnek a Magyar Hitelszövetség elnöke. Barabás Gyula azt tapasztalja: igen sok a visszaélés. "Olyan is előfordult már, hogy az árverés kiírója pontosan tudta, hogy a hitelező mennyi pénzt akar behajtani. Véletlenül pontosan annyiért adta el, az adósnak a lehetőséget sem megadva arra, hogy ő próbálkozzon a reális áron történő értékesítéssel." A fiktív árverések is előfordulnak, ahol csak papíron történik az aukció, mert az ingatlan már gazdát cserélt, természetesen mélyen valós piaci ára alatt.
Pedig egy tavaly decemberi törvénymódosítás értelmében a kényszereladásra kínált ingatlan kikiáltási ára nem lehet a piaci érték 70 százaléka alatt abban az esetben, ha a benne lakó kizárólag ezt az ingatlant birtokolja. Ezzel csak az a baj – mondja Barabás – hogy a 100 százalék nincs pontosan megállapítva – pedig erre a célra végső esetben jó lenne az ingatlanadó bevezetése miatt elkészített ingatlanadó-kalkulátor. A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy az árverésre bocsátott ingatlanok nagy része valós árának 50-65 százalékán kel el.
"Az ügyfelek is felelőtlenek, olyat is láttam, hogy még azt sem tudják, kinél vették föl a kölcsönt" – mondja a Hitelszövetség elnöke. Barabás szerint miközben sokan a bankokra általában haragszanak, az igazi problémák 8-9 pénzügyi vállalkozással vannak. Ezek a cégek nem hitelezni próbáltak, hanem megszerezni adósaik ingatlanjait. Arra építették az üzleti modelljüket, hogy előre meghatározott települési listák alapján – ahol piacképes ingatlanok vannak – hiteleket nyújtsanak tisztességtelen vagy egyenesen törvénysértő feltételekkel. A játék ezeknél a vállalkozásoknál arra ment ki, hogy olcsón szerezzék meg ügyfeleik lakásait. A hiteligénylőktől első körben nem is személyes adatokat, hanem tulajdoni lapot és fényképet (!) kértek az ingatlanról.
A nagyobb bankok egy-két elmaradt törlesztő részlet után felkeresik az ügyfeleiket és egyeztetnek velük, a lakásárverezésre utazó hitelezők ezzel szemben esetenként még sem tudatják az adóssal, hogy kinek adták el a házat.
A számadatok alapján elkeserítő a kép: az elmúlt időszakban több mint 60 ezren fordultak bankjukhoz hiteleik átstrukturálását kérve (ez általában a futamidő meghosszabbítását jelenti, így csökkennek a havi részletek, amiket viszont hosszabb ideig kell fizetni). Az állami áthidaló hitelt csak kevesen vették igénybe, a folyamat bürokratikus akadályai miatt. A banki etikai kódexhez csatlakozó pénzintézetek ráadásul azt is vállalták, hogy árverezés előtt 90 napot adnak adósaiknak az értékesítésre. A bajba jutott adósoknak, ha nem pénzügyi vállalkozás, hanem kereskedelmi bank ügyfelei, a fizetés elmaradása után még fél évük van az egyezkedésre anélkül, hogy bármilyen következménye lenne a fegyelmezetlen törlesztésnek.
(Hírszerző - barikad.hu)
"Elszúrták" - elmaradt egy kilakoltatás Veszprémben
2010-04-21.
Elmaradt egy vállalkozó kilakoltatása szerdán Veszprémben, noha a hitelező képviselője végrehajtóval és rendőrökkel jelent meg a város villanegyedében lévő, úszómedencés családi háznál.
A pénzügyi szolgáltató "elszúrta a végrehajtás kérését" - mondta a sajtó képviselőinek a helyszínen a vállalkozó, hangsúlyozva: a fia az adós, ám a hitel biztosítékául szolgáló, 46 millió forintra értékelt ház az ő nevén van. A vállalkozó közölte: fia építőipari vállalkozása (amelyben ő is dolgozik) 30 millió forintos hitelt vett fel egy pénzügyi szolgáltató cégnél, biztosítékul családi házuk szolgált. A hitelből kifizették szállítóikat, alvállalkozóikat, de nekik nem fizettek a vevőik, megrendelőik, összesen 70 millió forinttal tartoznak a vállalkozásuknak.
Kitért arra, hogy a pénzt hitelező szervezetnek opciós jogot biztosít a szerződés - ez 46 millió forintról, azaz a ház értékéről szól -, s jelenleg is 30 millió forint a tartozásuk. Mint mondta, azt javasolta, hogy a két tétel közötti különbséget, azaz a 16 millió forintot kaphassa meg, abból vesz egy lakást és törleszti a hitelt.
Ez az elszámolás nem jött létre, mert a pénzügyi szolgáltató előbb kijelölt vevőként egy kft.-t, az pedig átruházta ezt a jogot egy, a Seychelles-szigeteken bejegyzett hitelközvetítő cégre (e cégnek és a hitelt biztosítónak a tulajdonosi köre lényegében ugyanaz), amely az opciós szerződésre hivatkozva a végrehajtást kérte - mondta a vállalkozó. Hozzátette, hogy közben ő bírósághoz fordult az elszámolási vita kérdésében, s most időt nyertek.
Horváth Zsolt, Veszprém fideszes országgyűlési képviselője a helyszínen újságíróknak elmondta: az elmúlt 2-3 évben pénzügyi vállalkozások szerveződtek arra, hogy a kiszolgáltatott helyzetű embereket kisemmizzék, félrevezessék. Sokan nem tudják, hogy egy szerződés aláírásával mire hatalmazzák fel a másik felet, adott esetben egy bankot, hitelező szervezetet - mondta a jogász végzettségű parlamenti képviselő.
Kiemelte: javasolta már a parlamentben, hogy ne a polgári törvénykönyv (Ptk.) általános szabályai vonatkozzanak az ilyen esetekre, hanem speciális jogszabályokat alkalmazzanak, mivel ez már külön üzletág lett. Mint elmondta, írt a pénzügyminiszternek, továbbá az igazságügyi és rendvédelmi miniszternek is, ám azt a választ kapta mindkét tárcától, hogy a jelenlegi szabályozás rendben van, az emberek legyenek tudatosabbak, olvassanak el mindent alaposabban.
A helyszínre érkezett Debreczenyi János, Veszprém fideszes polgármestere is, aki azt mondta: a "demonstratív ittlét el fogja rettenteni" a hitelezőt attól, hogy az átmenetileg megszorult vállalkozót kisemmizze, azaz még a vállalkozónak járó 16 millió forintot is eltegye. A sietségnek az az oka, hogy tartanak attól: az új kormány, az új parlament változtat a jelenlegi törvényeken, s nem teszi lehetővé, hogy tönkretegyenek embereket - tette hozzá. A családi házból távozó végrehajtó és a pénzügyi szolgáltató képviselője nem kívánt nyilatkozni a sajtónak.
(MTI)
A barikad.hu információi szerint két nap múlva ismételten kilakoltatás lesz ebben a kerületben és ugyanaza a cég fogja végrehajtani, mint ezt a szörnyű eseményt. A szerk@barikad.hu e-mail címre várjuk, azok jelentkezését, akik tudják, hogy kit fognak kilakoltatni.
Sok adóson nem segít a kormány kilakoltatási moratóriuma
2010. 06. 24.
Több lehetőségük van a bankoknak arra, hogy megkerüljék a kormány által meghirdetett kilakoltatási moratóriumot, amely csak a hitelük törlesztésével késlekedő adósok egy részét védi. A kiskapuk létezését a kormány illetékes tagja is elismerte, de a kormányszóvivő szerint a kabinet dolgozik a probléma megoldásán. Arról nincs adat, hogy a bedőlt hitelek miatti árverezések mekkora részének állta útját a kormány, de az biztos, hogy csaknem 63 ezer jelzáloghiteles már nagy bajban van.
(Origo.hu)
Jobbik: Nem alkalmas a kilakoltatások megszüntetésére a kormány múlt havi rendelete
2010-07-06.
A Jobbik szerint a kormány a kilakoltatási moratóriumról szóló, múlt hónapban hozott rendelete nem állja ki a szakmaiság próbáját és nem alkalmas a kilakoltatások megszüntetésére.
Sneider Tamás, az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának jobbikos elnöke keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a rendelet az 1959. évi IV. törvény (a polgári törvénykönyv) 257. és 258. paragrafusa alapján történő értékesítésre és árverezésre hirdetett moratóriumot. (A paragrafusok a zálogjog érvényesítésére vonatkoznak.)
Hozzátette, hogy a pénzintézeteknél viszont mára elterjedt az a gyakorlat, hogy egy másik, a 375-ös számú paragrafus alapján kötnek szerződést. (Ez a rendelkezés az adásvétel egyes különös nemei alcím alatt található.)
Szavai szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pénzintézetek nyilatkozatot íratnak alá a hitelfelvevőkkel, amelynek alapján a tulajdonosi jog automatikusan a pénzintézethez kerül, így eleve nem is tartanának árverezést.
Emlékeztetett arra, hogy a Jobbik korábban országgyűlési határozati javaslatot terjesztett be, amelyet a szociális bizottság múlt hétfőn meg is tárgyalt. Elmondta, hogy az ülésen részt vett Jeney Orsolya, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára is, aki múlt hét péntekre ígérte, hogy a tárca, illetve a kormány beterjeszti a kilakoltatások megszüntetésére vonatkozó javaslatát a Háznak.
A képviselő azt mondta, hogy ez eddig nem történt meg és a hírek szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is úgy nyilatkozott, hogy augusztus 31-ig akarnak előterjesztést készíteni az ügyben. Sneider Tamás szerint ez az előterjesztés viszont csak október közepére emelkedhet törvényerőre, így még három hónapig folytatódhatnak a kilakoltatások.
(MTI)
Ismét krízishelyzetben egy három gyermekes anyuka
2010-07-16.
Heteken belül utcára kerülhet az a három gyermekes édesanya, akinek szociális dolgozók, intézményvezetők, de még a kerület illetékes bizottsági elnöke is próbált segíteni, hogy krízislakásba vagy szociális bérlakásba költözhessen. Hiába.
A Csepel.info úgy tudja, hogy negyvennél több szociális bérlakás áll évek óta üresen a kerületben, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. kezelésében, miközben 250-nél is több család vár hosszú évek óta szociális lakásra. Egy ilyen ingatlan felújításához és krízislakásként való bérbe adásához a polgármester beleegyezése és a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. közreműködése kell. Pont úgy, ahogy az Császár Mihály kerületi rendőr-kapitány esetében is történt. Csakhogy, amíg a rendőrkapitány esetében szó sem lehetett volna szociális rászorultságról és krízishelyzetről, és mégis lakást kaphatott, az édesanya rendre csak elutasító választ kap.
Segítő szándék és egy csipetnyi politika
Zsuzsanna és a gyerekei ügyében Bollók Istvánnéval, a diósdi átmeneti otthon intézményvezetőjével tavaly októberben fordultunk először Szenteczky Jánoshoz, a CSEVAK Zrt. vezérigazgatójához és Tóth Mihály polgármesterhez. A három gyermekét egyedül nevelő édesanya dolgozik, nem segélyekből él. A gyerekek között van, akinek az állapota az állandó létbizonytalanság és a megpróbáltatások miatt folyamatosan romlott – mondta el a Csepel.info-nak Ábel Attila, a csepeli szociális és lakásbizottság Fideszes elnöke.
"Egyéni szociális ügyekben nagyon ritkán jelenik meg a politika, és ez így is helyes. De meg kell jegyeznem, hogy Bollók Istvánné, akivel a polgármesterhez és a Csevak Zrt. vezérigazgatójához fordultunk, korábban Budafok MSZP-s polgármester asszonya volt. Azzal tehát, hogy közösen írtunk levelet egy kritikus helyzetbe került család megsegítése érdekében, azt is kifejeztük, hogy a jó szándék, az igaz ügyekért való kiállás áthidalja a politikai szakadékokat" – állítja a bizottsági elnök.
"A segítségkérésünket mindennek ellenére hosszú várakozás és Szenteczky János Csevak Zrt. vezérigazgatóval történt többszöri telefonos érdeklődés után azzal utasították vissza, hogy a hatályos törvények és a helyi rendelet sem teszi lehetővé, hogy a család helyzetére való tekintettel, méltányossági alapon szociális bérlakásban kaphassanak elhelyezést. El lehet képzelni, mennyire megdöbbentem, amikor kiderült, hogy Császár Mihály csepeli rendőrkapitány éppen a kérésünket az előbbi indokokkal elutasító két érintett, Tóth Mihály polgármester és Szenteczky János Csevak Zrt. vezérigazgató tudtával és engedélyével kapott mégis így szociális bérlakást Csepelen. Az esetet persze teljesen eltitkolták előlünk. Csak a véletlennek köszönhettük, hogy a tudomásunkra jutott. Mondanom se kell, hogy a rendőrkapitány egyáltalán nem volt szociális lakásra rászorulva. A sajtóban az is megjelent, hogy még csak nem is lakott a kiutalt lakásban, tovább adta azt albérletbe, végül pedig néhány hónap múlva hárommillió forintért megvette a két és félmillióért felújított lakást" – hangsúlyozta a lakásbizottság elnöke azokat a körülményeket, melyek miatt rendőrségi nyomozás is indult az ügyben.
Albérletet keresnek
A Csepel.info úgy tudja, hogy Zsuzsannának, a három gyermekes édesanyának a tavalyi elutasítás és hosszú keresgélés után sikerült gyermekeivel egy csepeli albérletbe költöznie. Ebből kell most augusztus első napjaiban tovább menniük. Ábel Attila, a lakásbizottság elnöke ugyan ismételten megpróbált krízislakást kérni a családnak, de kérését ismét arra hivatkozva elutasították el, hogy ilyen lehetőség nincs.
A család egy vagy másfél szobás lakást keres. Ha az nem távfűtéses, azaz nincsenek magas rezsiköltségek, legfeljebb 45 ezer forintot tudnának érte fizetni. (Összesen maximum 60 ezer forintot.) Továbbra is keresik a megoldást, aki tud segíteni, és az előbbieknek megfelelő albérletet ajánlani, a csepel.info@gmail.com címre írjon!
(Csepel.info - barikad.hu)
Schmitt aláírta a kilakoltatási moratóriumról szóló törvényt
2010-08-09.
Schmitt Pál újdonsült köztársasági elnök aláírta a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, melynek értelmében a következő fűtési szezon végéig, azaz 2011. április 15-ig tart a kilakoltatási moratórium. Mint ismeretes július 22-én a parlament egyhangúlag elfogadta a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását. A törvény a kihirdetését követő napon lép életbe és kimondja: a már a kilakoltatást elrendelő bírósági végzés kézhezvételét követő naptól - legkorábban így a törvény hatálybalépését követő naptól - el kell halasztani a lakáskiürítést a következő év április 15-ig.
A törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, ha még nem történt meg a kilakoltatás. Ha a törvény hatálybalépésének időpontjára a bíróság már elrendelte a lakás kiürítését a rendőrség közreműködésével, és megküldte a végrehajtónak az erről szóló végzést, úgy a végrehajtónak haladéktalanul, a törvény hatálybalépését követő naptól el kell halasztania a kilakoltatást a következő év március 1-ig. A törvényben szabályozott kilakoltatási moratórium azokra a természetes személyekre vonatkozik, akiknek lakóingatlanukat kellene elhagyniuk a kilakoltatás miatt, és a lakásban való ideiglenes bennmaradásuk másoknak a lakhatáshoz való ugyanilyen jogát nem sérti.
(barikad.hu)
Olvasó: A végrehajtás alatt lévő ingatlanok tulajdonosainak figyelmét szeretném felhívni néhány dologra
2010-08-11.
Azt hiszem, sokakat érintő probléma miatt ragadok billentyűzetet. A végrehajtás alatt lévő ingatlanok tulajdonosainak figyelmét szeretném felhívni néhány dologra, ami veszélyt jelenthet számukra.
2008-ban vettünk fel 4,6 millió hitelt az Aegon Hitel Zrt-től, amit sajnos nem tudtunk fizetni. Hivatkozhatnék a válságra, a munkanélkülivé válásra, a megemelkedett törlesztő részletekre, de nem teszem, mert ezzel sokan vannak így, és tisztában vannak a következményeivel is. A hitelintézet végrehajtásra adta az ingatlant. A bonyodalom itt kezdődött!
Az első végrehajtás még Ingatlan Bróker cégen keresztül ment volna, de ezt megtorpedózták az Otthonvédők, a VÉSZ, és a média. Akkor nagy segítséget kaptunk tőlük, mert nyilvánosságra került az ügy, és a hitelintézet kénytelen volt hivatalos útra vinni az árverést. A bírósági végrehajtó iroda, maximálisan, a jogot szem előtt tartva, lefolytatta az eljárást. Idáig semmi hiba nem volt! Azért, hogy elkerüljük a kilakoltatást, megpróbáltunk megegyezni a pénzintézettel, ami kb. 2-3 hónapos levelezés után sem sikerült. Nem fogadtak el semmilyen ajánlatunkat, és ragaszkodtak az ingatlan értékesítéséhez, eközben mi is azon voltunk, hogy saját magunk eladjuk a házat.
Tavaly októberben jelentkezett egy fiatal házaspár, hogy érdekelné őket a házunk, és mi nagyon megörültünk, bízva abban, hogy nem egy fillér nélkül kell utcára mennünk két gyerekkel. Alkudoztak sokat, végül megállapodtunk abban az árban, amit a végrehajtó iroda is megállapított, mit becsérték. Ha az üzlet összejött volna, még nekünk is marad egy kevéske egy alap, az újrakezdéshez. Kötöttünk velük egy előszerződést.
Amiket csak később tudtunk meg:
- A vevők Romániából érkeztek hazánkba.
- Nincs egy vasuk sem a vásárlásra, az ingatlant teljesen hitelből akarják megvásárolni.
- Az a hölgy, aki a hitelüket intézi (hitelügyintéző), nem alkalmazottja egy banknak sem, csak, mint hitelbróker (vagy mi) működik közre.
- Az ügyvéd, aki az előszerződést írta ennek a hölgynek az unokaöccse.
A hitelügyintéző hölgy, ígért a fiataloknak mindent, még talán örök életet is, de semmi nem lett egyetlen ígéretéből sem, viszont, mindenféle iratra, adatra szükség volt a hitel megszerzéséhez, a végrehajtásról is. Akkor még gyanútlanul, - azért, hogy elég legyen az a hitel amit „meg fognak kapni” – az autónk árát is befizettük a végrehajtóhoz, (végeredményben az Aegon Hitel ZRT részére) hogy annyival is könnyebb legyen a fiataloknak vásárlás. Az egész azon bukott meg, hogy a mi hitelünket folyósító Aegon nem járult hozzá, hogy hitelből vásárolják meg az ingatlant, mert nem érezte biztosnak, hogy megkapja a pénzét. Ez az üzlet januárban meghiúsult.
Mivel mi sem tudtuk értékesíteni a házat, és kifizetni sem tudtuk a követelt összeget, (akkor 8,7 millió forintot) a végrehajtó kitűzte az első árverést. Hivatalosan értesítettek bennünket a tényről, majd miután lezajlott az eredménytelen árverés, arról is, hogy csak egy érdeklődő volt, viszont ő letétbe akarta tenni azt az összeget, ami kell ahhoz, hogy licitálhasson, és mivel ezt a törvények nem teszik lehetővé, elutasították.
Ami kiderült:
- Az érdeklődő a mi volt „vevőnk” volt, aki úgy akarta megoldani a házvásárlást, hogy a licitáláshoz szükséges összeget csak letétbe helyezi a végrehajtónál, és amennyiben nem tudná a fennmaradó pénzt kifizetni, azt visszakapja.
- A bírósági végrehajtó, ezt kategorikusan elutasította, mondván, hogy törvénytelen!
- A végrehajtó azonnal értesített bennünket, mindenről, ami fontos lehetett a számunkra, és a végrehajtónak nem elsődleges célja, hogy utcára kerüljön egy család.
- A volt „vevőnknek” minden adat meg volt a házról, a végrehajtásról, az összegekről, ismerte a hibáit, az előnyeit, és a rendes úton történő vásárlás helyett, egy másik utat választott, ami egy Magyar család utcára kerüléséhez vezetett volna.
- Mi magunk szolgáltattuk ki ezeket az adatokat akkor, amikor az ő hitelükhöz az ők, a hitelügyintéző hölgy, vagy az ő általuk kiválasztott bank kérte.
A sikertelen árverés után, két hónapig nem lehet új árverést kiírni, ezen idő alatt mi is próbálkoztunk az értékesítéssel, továbbra is, éppen annyiért, mint ami a végrehajtónál megállapított becsérték. Sajnos az ingatlanpiac helyzete miatt sikertelenül. Eljött a második árverés ideje is, és újra csak egy érdeklődő volt, a volt „vevőnk”. Mivel mindenképpen az árverésen akart hozzájutni az ingatlanhoz, így le is tette azt az 1,07 millió forintot, ami kötelező volt, és 7,4 millióért megvette a házat. Már ez is elég gusztustalannak hatott számomra, de mivel ez egy „szabad” ország, hát ez van. A teljes összeg kifizetésére kapott a fiatalember 60napot. A döbbenet az volt, amikor a régi hitelügyintéző hölgy telefonon megkeresett bennünket, és közölte, hogy jön egy értékbecslő.
Lányos zavaromban, beengedtem az ingatlanba az értékbecslő hölgyet, aki még a helyszínen közölte, mivel csak kandalló a fűtése a háznak, és nincs bekötve a gáz, valamint a villany is ki van kötve, nem hitelezhető a ház. A volt „vevőnk” másnap telefonált, hogy deháthogyhogy?, holott ez az állapot, már akkor is fennállt, amikor először itt járt, és az előszerződést megkötöttük. Azóta többször telefonált ő is, és a hitelügyintéző hölgy is, és lassan odáig jutottunk, hogy elég csúnya hangot engednek meg maguknak.
A végkövetkeztetés:
- Ha ilyen helyzetbe kerülünk, (végrehajtás alá kerül az ingatlan) nagyon gondoljuk át, kivel kötünk szerződést, vagy kit engedünk a házba.
- Gondoljuk végig, milyen adatokat, iratokat adunk át akár egy banknak is.
- Minél előbb próbáljunk valami hivatalos, jogi utat keresni, nehogy ilyenformán vegyék el az egyetlen házunkat a fejünk fölül.
Nos hát ennyit akartam, e sorokba önteni, és köszönöm, ha elolvassák.
Tisztelettel:
P.M
(barikad.hu)
Nem segít a kilakoltatási tilalom - két hónap alatt húszan szenvedtek fagyhalált
2010-11-24.
Magyarországon a nyár vége óta húszan szenvedtek fagyhalált – adta hírül szerdán a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala.
A kimutatás két hónapos, szeptember 22. és november 22. közötti időszakra vonatkozik. Az áldozatok egy része a szabad ég alatt hűlt ki, mások saját tulajdonukat képező fűtetlen otthonukban lelték halálukat.
Az idén eddig lényegében ugyanannyian fagytak meg, mint a múlt év azonos időszakában – áll az MSZF tájékoztatásában.
A legfrissebb tények arra utalnak, hogy a helyzeten nem változtatott a kilakoltatási tilalom elrendelése. Az áldozatok ugyanis részben a moratórium előtt kilakoltatottak és hajléktalanná váltak közül kerültek ki, a többiek pedig olyanok közül, akiknek nem telik fűtésre. Ezek a többnyire idős emberek ennivalóra és gyógyszerre költik rendkívül szerény jövedelmüket, és jobbára nincs, aki segítsen nekik.
A Magyar Szociális Fórum felhívja az emberek figyelmét az odafigyelés, a törődés és a szolidaritás fontosságára a tél beállta előtt. Az MSZF kötelességének tartja figyelmeztetni a kormányt is arra, hogy a lakhatási és a megélhetési gondok megoldatlansága újabb emberéletekbe kerül.
(Híradó)
Az egész ország belerokkanhat: 1 millióan a kilakoltatás szélén
2010.12.12.
Egymillió ember is utcára kerülhet a banki hitelek bedőlése miatt - legalábbis ez az elképesztő tanulsága annak az adatsornak, ami a napokban látott napvilágot. A PSZÁF adatai szerint ugyanis jelenleg 105 ezer olyan ingatlan létezik Magyarországon, aminek a tulajdonosa már több mint 90 napja elmaradt a részletek
.
Lénárd Mariann a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára viszont arra figyelmeztetett, hogy százezer szerződés már korábban bedőlt, és a harminc napon túli késők is százezren vannak már. Mindezt azt jelenti, hogy 300-400 ezer ingatlan szinte menthetetlen. Háztartásonként három emberrel számolva több mint egymillióan kerülhetnek utcára a kilakoltatási moratórium lejárta után.
Lénárd Mariann szerint az az egyik legszörnyűbb következménye a devizahitelesek kálváriájának, hogy a gyerekek úgy nőnek fel, hogy a család folyamatosan a lakhatásért küzd. Ezen pedig a kilakoltatási moratórium is csak részben segít. A főtitkár ugyanis rávilágított arra, hogy a moratórium könnyen adósságspirálba sodorja a családokat.
"Egyrészt sokan, akik korábban többé-kevésbé fizettek, most nem törlesztenek, mert arra gondolnak, hogy "úgyis moratórium van érvényben", másrészt akik nem tudtak fizetni korábban, azok gyakran közüzemi tartozást is felhalmoztak a devizatartozás mellé" - fogalmazott.
Nem oldotta meg a problémát a bankok ajánlata sem, miszerint egy bizonyos időszakra kevesebbet, vagy egyáltalán nem kell fizetni a hiteleseknek. Ez ugyanis azzal jár, hogy tovább emelkedik az a törlesztőrészlet, amit az adós már korábban sem tudott kifizetni. "Kaptak még hat hónapot arra, hogy biztosan bedőljön a hitelük" - mondta Lénárd Mariann.
Több százezer olcsó ingatlan a piacon?
A hitelek tömeges bedőlése miatt nem kell arra számítani, hogy a piacot elárasztják az áron alul meghirdetett ingatlanok. A piac ugyanis teljesen beállt, a keresleti oldal szinte megszűnt.
Lénárd Mariann ugyanakkor aláhúzta: a kilakoltatási moratórium nem azt jelenti, hogy végrehajtási moratóriumot is hirdettek. Azaz a bankok ugyanúgy megkezdhetik a végrehajtási procedúrát, vagy akár el is adhatják a tartozásokat más követelés-behajtóknak, így mire lejár a moratórium, már meglesz az ingatlan új tulajdonosa, aki azonnal megkezdheti a kilakoltatást.
A bankok rendszerint nem végrehajtásban gondolkodnak, miután akkor ki kellene fizetniük a végrehajtási illetéket, ami nagy kiadást jelentene. Az elárverezés után pedig csak az ingatlan árának töredékét szereznék meg, így inkább azt a megoldást választják, hogy eladják más követeléskezelőnek a kinnlevőségeket. A lakott ingatlan azonban gyakran nekik sem kell.
Úgy tűnik, nincs megoldás
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára szerint jelenleg nincs olyan ember az országban, aki ismerné a kivezető utat ebből a krízishelyzetből. Lénárd Mariann ugyanakkor hangsúlyozta, hogy számtalan olyan ötlet létezik, amelyek sokaknak kedveznének. Példaként a spanyol rendszert említette, ahol a bankok egy 100 ezer eurós tartozást akár úgy is lezártnak tekintettek, ha a hitelfelvevőnek csak 80 ezer eurója volt. A pénzintézetek ott belátták, hogy a túlzott eladósodottságért részben ők is felelősek - mondta.
A főtitkár szerint az állami eszközkezelő azért nem jó megoldás, mert az államnak nem lesz annyi pénze, hogy az összes ingatlant megvásárolja. Jobb lenne, ha a bankok hoznának létre egy alapot, a lakók pedig bérlőként maradnának az ingatlanukban.
Sokaknak segíthetne a külföldi mintára bevezetett öncsőd intézménye, amikor egy kirendelt személy segítene a kiadások lefaragásában. Ha a család öt évig betartja a feltételeket, akkor elengednék a tartozást - fejtette ki Lénárd Mariann hangsúlyozva, hogy a külföldi minta azonban azért nem tökéletes jelen esetben, mert más országban nem ennyire felfokozott a devizahitelesek problémája.
Lénárd Mariann hangsúlyozta, hogy rengeteg család életét évtizedekre is tönkreteheti a devizahitelek válsága. Még akkor sem biztos, hogy véget ér ez a rémálom, ha elárverezik a lakást. Sok ingatlan ugyanis már nem ér annyit, mint amennyi hitelt felvettek rá, ezért még albérletből is törlesztőket kell fizetni. Egy más tulajdonában lévő lakásra.
A helyzet csak súlyosabb lesz?
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének statisztikája is azt mutatja, hogy az új esztendők első negyedévei magasabbak új ügyfelek számát tekintve, mint az adott tárgyi év második félévében. Ennek oka, hogy a karácsonyi ajándékozást javarészt hitelből oldják meg. A felelőtlen hitelfelvételek az elmúlt években is bedőlési hullámot okoztak a későbbiekben.
Az elmúlt években a válság visszavetette a vásárlási kedvet, ami miatt óvatosabban vett fel a lakosság hitelt. A válság nem múlt el, azonban más források is azt igazolják, hogy a vásárlási kedv jelentősen emelkedik, mivel az emberek egyre jobban vágynak egy "szép, gazdag karácsonyra".
A BHKE véletlenszerűen megkérdezett 500 főt, hogy szándékozik-e valamilyen hitelt felvenni a karácsonyi ünnepek kapcsán. A válaszadók közül 297 fő adott igenlő választ.
(nepszava.hu)
A moratórium ideje alatt is költöztethetnek ki embereket
2011-03-02.
A kilakoltatási moratórium alatt is van mód arra, hogy a bedőlt ingatlanok vásárlói kiköltöztessék a fizetésképtelen adósokat a lakásukból. Már arra is volt példa, hogy ennek kikényszerítése érdekében télvíz idején leszerelték az ajtókat és az ablakokat.
Bár a fizetésképtelen lakáshitelesek többségének védelmet nyújt a kilakoltatási moratórium, az adósok kisebb csoportját ez a tilalom sem oltalmazza meg attól, hogy az utcára kerüljön. Ők azok, akik valamelyik pénzügyi vállalkozástól vettek fel kölcsönt, és a hitelszerződésükben úgynevezett vételi vagy opciós jog szerepelt. Ez azt jelenti, hogy a hitelező még a kölcsön folyósítása előtt megállapodott az adóssal egy árban, amelyért megveheti az ingatlant, ha az ügyfél késik a törlesztéssel. Az így meghatározott összegek általában köszönőviszonyban sincsenek az ingatlanok piaci árával, a nagyságukat elsősorban a hitel összege befolyásolja.
A vételi jogokat a pénzügyi vállalkozások általában nem saját maguk érvényesítik, hanem továbbadják másnak a kellemetlen feladatot. Mint azt Zsidákovits Csaba, a Fok-föld Ingatlanközvetítő Iroda ügyvezetője elmondta: a bajba jutott emberek lakásainak tulajdonjoga általában csak a piaci ár kétharmadáért-háromnegyedéért talál új gazdára.
(MNO nyomán)
Kifelé, magyar! Újabb idős házaspárt fosztottak meg lakásától
2011-03-21.
Kilakoltatási tilalom ide, kilakoltatási tilalom oda, vasárnap délelőtt utcára került egy idős házaspár Budapest belvárosában.
a cikk folytatása itt
Csak kilakoltatási moratórium van, kiköltöztetési nincs - ki is használják a hiénák
2011-03-25.
A család nem az utcára kerül, a kilakoltatási moratórium miatt azt nem lehet ugyanis. Átmenetileg egy másik lakásba költözteti őket az új tulajdonos - erre a jogszabályok szerint lehetőség van. De azt még nem tudják, mi lesz velük, ha a moratórium lejár - hangzott el csütörtökön az RTL Híradóban.
A végrehajtók és a lakás új tulajdonosának megbízottjai költöztették ki az asszonyt és két felnőtt gyermekét. A végrehajtók rendőri biztosítást is kértek a költöztetéshez.
Az asszony még 2007-ben vett fel hitelt egy banktól, de nem tudta mindig időben fizetni. Közben munkanélküli lett, végül a bank 2008-ban szerződést bontott vele, és eladta a lakást egy kft.-nek. A cég végrehajtást kért. A bíróság tavaly év végén úgy döntött, a családot ki lehet költöztetni a kilakoltatási moratórium ellenére. A kft. átmenetileg egy másik lakást ajánlott a nőnek, abba költöztették csütörtökön a családot.
A kft. bérel egy kétszobás lakást, azt ajánlotta fel, hogy a moratórium idejére szívességi lakáshasználóként lehet ott a nő a gyermekeivel, de hogy utána mi következik, nem tudni.
Mindez törvényes. A kommunikációs államtitkárságtól kapott közlemény szerint az átköltöztetés egy 2003-as jogszabály szerint lehetséges. Amit az új tulajdonos nem tehet meg, az a kilakoltatás, vagyis a család utcára nem kerülhet. A kilakoltatási moratóriumot egyébként a napokban hosszabbították meg július 1-ig.
(FH)
Mégis lesznek kilakoltatások
2011.04.18.
A múlt hét végétől a nem lakáshitelesek számára megszűnt a kilakoltatási moratórium.
A Brüsszelbe kiküldött konvergenciaprogram szerint a kormány tárgyal a devizahitelesek megsegítéséről a bankokkal, a konkrét megoldás azonban még mindig késik - írja a Népszava. Nagy Anna kormányszóvivő pár napja elismerte, hogy még nagyon sok elképzelést vizsgálnak, a bankszövetség új elnöke pedig pénteken azt mondta, hogy a következő hetekben állapodhatnak meg a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
Patai Mihály szerint negyedévente a bedőlő hitelek fedezetéül szolgáló lakások legfeljebb 5 százalékát árverezik majd el. Vagyis szó sincsen arról, amit Matolcsy György állított a program ismertetésekor, hogy senki nem kerülhet az utcára. Sőt, a múlt hét végétől a nem lakáshitelesek számára megszűnt a kilakoltatási moratórium, így azt is kiköltöztethetik, aki a lakáskölcsön mellett például nagyobb összegű közműszámlával tartozik.
A gazdasági egyensúly fenntartásához szükséges megszorításokat az Európai Unió számára részletező konvergenciaprogram többnyire olyan terveket említ, amelyeket már korábban megígért a kormány, vagy amelyeket korábban kiszivárogtattak. Ha a bankokkal folytatott tárgyalások nem vezetnek más eredményre, végre létrejöhet a Nemzeti Eszközkezelő, a lakás árával nem fedezett bedőlt hitelrész lenullázódhat az ingatlan eladása után, a bedőlt lakások vevői pedig állami kamattámogatást kaphatnak.
A konvergenciaprogram szerint a kormány olyan megállapodást készül kötni a bankokkal, amelynek részeként rögzítenék a devizahitelek árfolyamát, a fixált és a piaci árfolyam közötti különbségből adódó többlettartozást egy külön forint számlán tartanák nyilván, amely az adósságot növelné. A kormány erre a tartozásra teljes garanciát vállalna. Azt hivatalosan nem közölték, hogy milyen hosszú időszakra tervezik ezt a megoldást, egyes lapértesülések szerint csak 3-4 évre, azután a garancia a tartozás 25 százalékára csökken.
A kormány azt is szeretné, hogy a bankok engedjék el azt az adósságrészt, amelyet nem fedez a tulajdonosok által eladott lakások ára, a bedőlt hiteltől a lakás eladásával szabaduló ügyfeleiknek pedig adjanak lakhatási támogatást egy átmeneti időszakra. Az állam pedig azzal támogatná ezt a megoldást, hogy kamattámogatást nyújt az ilyen lakásokat felvásárló befektetőknek. Lapértesülés szerint a kamattámogatás legfeljebb 3 százalékos lehet, öt évig adnák, de már a harmadik után csökkenne a mértéke. Évente 15 milliárd forintot szánnak erre.
(hir24.hu)
Tiltakozás a jogtalan kilakoltatások ellen
2011, május 24.
A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége a Jobbik csatlakozásával demonstrációra hívja az ország lakosságát.
A demonstráció május 26-án, Budapesten a VII. kerületi Blaha Lujza téren lesz. A demonstráció 18 órától 20 óráig tart.
A demonstráció célja a tiltakozás a Magyarországon történő jogtalan kilakoltatások ellen.
A demonstráción felszólalnak Z. Kárpát Dániel illetve Lenhardt Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselői is.
(barikad.hu)
Embertelen: beteg kisgyermeket tennének utcára
2011.08.07.
Nagy bajban van egy 5 éves kislány - adja hírül a hitelszovetseg.hu. Luca súloyan beteg, az éeltéért küzd. A gyermek és a családfő betegsége miatt képtelenné váltak hitelük törlesztésére, így a családot az utcára kerülés veszélye fenyegeti.
A családfő éjt nappallá téve dolgozott, míg végül a túlhajszoltság megbosszulta magát: gerincbetegsége alakult ki, s így képtelen munkát vállalni. Az anya annak idején óvónőként gondozta, nevelte mások gyermekeit, ma a saját gyermekének életéért tesz meg emberfeletti erőfeszítéseket.
Hitelüket az embertelen megpróbáltatások időszakában késedelmesen tudták csak teljesíteni. A lakhelytől 100 kilométerre lévő debreceni klinika, a betegségből adódó jövedelemvesztés, a sterilszoba kialakítása megtette hatását: hitelüket az Erste Bankban felmondták, a hitelező pedig "példás gyorsasággal" eladta követelését at OTP Faktoring részére.
A család szóbeli megállapodás alapján havi harminc ezer forintot fizetett, pontosan, minden hónapban. A napokban érkező ügyvédi felszólítás már az árverést és a kilakoltatást helyezte előtérbe. A közjegyzői felmondó okiratot Dr. Bálint Mária szombathelyi közjegyző állította ki a család részére, Dr. Parti Tamás közjegyző pedig a cselekmény végrehajtására felhatalmazta a Dr. Gyarmati és Társa Ügyvédi irodát, valamint a Dr. Kiss Gábor ügyvédi irodát.
Otthonukat a válságot megelőző érték töredékéért árulják, szabadulva a tartozástól. A követeléskezelő cég a korábbi érték harminc százalékon gondolja értékelhetőnek az ingatlant. Luca otthonát, egy súlyosan beteg gyermek otthonát, akinek ez az életet jelentheti. Akinek ma nem az a vágya, hogy biciklizzen, szaladgáljon a többi gyerekkel, hanem az, hogy ne essen el, mert akkor el is vérezhet. Kilakoltatása gyakorlatilag felérne egy halálos ítélettel.
(hitelszovetseg.hu - barikad.hu)
Kilakoltatók szolgálatában a rendőrség?
2011.augusztus 24.
Közveszéllyel fenyegetés miatt lezárta a rendőrség a székesfehérvári Selmeci utcának azt a szakaszát, ahol szerdára rendelték el egy 90 éves nő és két fia - egyikük 100 százalékos rokkant - kilakoltatását - közölte a rendőrség. A család azt állítja, a hatóságok hazudnak, ők nem fenyegetőznek.
A rendőrök a gyalogos és jármű forgalom elől lezárták a területet, a gázszolgáltatást biztosító E.ON pedig biztonsági okokból kikapcsolta a gázt. A helyszínre érkeztek a bombakeresők is - mondta el Németh-Kész Mónika rendőr százados, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A helyszínen ott vannak a kilakoltatás ellen fellépő Magyar Szociális Fórum, valamint több média képviselői is.
A kilakoltatást július 5-én már elhalasztották, akkor egy hónap haladékot kapott az idős asszony és családja a kiköltözésre. Az önkormányzat pedig - bár nem érintett az ügyben, és a család nem is fordult hozzá segítségért - egy 39 négyzetméteres átmeneti otthont ajánlott fel nekik.
A család otthonát 2009-ben árvereztette el a bank megbízásából egy cég, miután az asszony egyik fia nem tudta törleszteni a 2007-ben devizában felvett szabad felhasználású hitelt, mert elvesztette a munkáját, a mintegy 61 ezer forintos havi törlesztőrészlet pedig időközben 110 ezer forintra emelkedett.
A férfi szerint a bank valós értékének egyharmadáért árvereztette el a házat, így nem maradt pénzük új lakás vásárlására.
A végrehajtók szolgálatában a zsaruk?
Vincze Tamás, a néni egyik fia a nol.hu-nak azt mondta: a családjuk nem fenyegetőzött robbantással. Szerinte a rendőröknek pusztán az a céljuk, hogy az utca lezárásával távol tartsák a kilakoltatás ellen tiltakozókat, megakadályozva, hogy élőláncot alkothassanak a ház körül.
Fél tízkor feloldottá az útzárat elbontották a kordonokat, mondván: átvizsgálták a házat, nem találtak robbanóanyagot, a gázpalackot pedig kihozták az épületből, „ezzel a veszélyhelyzet megszűnt”
Pár perccel később teherautó állt a Selmeci utca 9. elé és a rakodómunkások megkezdték a kilakoltatást.
(MTI - nol.hu - barikad.hu)
Tombol a cigánybűnözés, a rendőrök meg nyugdíjasokat lakoltatnak ki
2011-08-30.
Kilakoltattak egy 60 éves férfit kedden Székesfehérváron, ingatlanát már korábban elárverezték, kiköltöztetését a jogvédők sem tudták megakadályozni.
A kilakoltatás azután történt, hogy a férfi házát hiteltartozásának fejében elárvereztette a pénzintézet. A 2008-ban 42 millió forintra értékelt, felújított épülethez 14 millió forintért jutott hozzá az árverésen megjelent egyetlen licitáló. Az adós az árverést követően előbb kifogással élt a bíróságnál az árverezésen befolyt összeg felosztásával kapcsolatosan, majd a jogvédők javaslatára a kilakoltatásra kitűzött napon keresetet nyújtott be a végrehajtás megszüntetését - azaz a bankkal kötött alapszerződés érvénytelenségnek megállapítását - és a végrehajtás felfüggesztését kérve. A bíróság végrehajtás megszüntetése iránti perben elutasította a felfüggesztés iránti kérelmet. Az adós a végzés ellen fellebbezést nyújtott be.
A bíróság ilyen esetekben köteles a végrehajtást kérőnek észrevételezésre kiadni a fellebbezést, a kilakoltatás felfüggesztésére azonban nem volt lehetőség. A nyolcnapos határidő lejárta után a fellebbezés a Fejér Megyei Bíróságra kerül - mondta Gieszné Boda Orsolya, a megyei bíróság szóvivője.
A kilakoltatás rendőrök és több jogvédő jelenlétében folyt. Az idős férfi ingóságait a telken levő garázsban raktározták el, ő pedig délután még nem tudta, hol talál átmeneti szállást. Kutyáját egyelőre a jogvédők vették magukhoz. Kozma József, a Magyar Közösségi Garancia Kft. Jogsegélyszolgálat képviselője azt mondta, csak hétfőn értesültek a kilakoltatásról. A kilakoltatott, februártól nyugdíjas férfi elmondta, hogy 18 millió forint hitelt vett fel, 3 évig törlesztette, de adóssága mostanra 29-30 millió forint körül lehet. Egy hete kapta meg az értesítést arról, hogy az új tulajdonos kérte a kilakoltatását. Elkeseredetten úgy fogalmazott, hogy a maffia áldozata lett.
(MTI)
Nyolcvanéves magyar lehet az első kilakoltatott
2011-06-30.
A Kerepesi úton élő nyolcvanéves Zsoltér Zoltán a cégét akarta megmenteni, amikor hitelt vett fel néhány éve, és könnyen lehet, hogy ő lesz július elsején az első kilakoltatott. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete megpróbálta elintézni, hogy a férfi a lakásban maradhasson, a bérleti díjat viszont képtelen a nyugdíjából kifizetni. Zsoltér Zoltán ördögi csapdába került, ahogy az országban vélhetően még rengetegen.
"Nem tudtam szóhoz jutni" – emlékszik vissza az egyedül élő Zsoltér Zoltán arra a pillanatra, amikor megkapta a kilakoltatásáról szóló levelet. "Az egész életem munkája benne van. Éveken keresztül dolgoztam becsülettel, és most úgy néz ki, hogy lakás nélkül maradok" – mondta el-elcsukló hangon. A nyolcvanéves Zsoltér 2007-ben vett fel nagyjából ötmillió forintos, svájci frank alapú hitelt, hogy megmenthesse a cégét, a lakást pedig fedezetként adta. A cége azóta elbukott, az ötmilliós hitelből visszafizetett már kétmilliót, most mégis 9 milliós tartozása van. Könnyen lehet, hogy hamarosan utcára kerül, ugyanis a levél szerint július elsején, reggel nyolc órakor rendőrrel érkeznek a végrehajtók, hogy átvegyék a lakását, amit 37 évvel ezelőtt vásárolt.
Az idős férfi 39 évet töltött a Volánbusznál. Eleinte különjáratokat vezetett, aztán menetrendszerű járatokat, utána pedig több mint húsz évig nemzetközi járatokon szállította az utasokat. A Volánnál fél Európát bejárta, Olaszországtól Törökországig. Aztán 1992-ben megalapította saját személyszállító cégét, 2001–2002 körül pedig egy fuvarozó céget, ami szerződésben állt a Coca Colával, a Pepsivel és a Michelinnel. "Felajánlották, hogy vegyek autókat, aztán adnak munkát. Vettem egyet, kettőt, aztán hármat, végül tizenkettő volt már, amikor tönkrement a vállalkozás" – magyarázta Zsoltér. Az általa virágzónak nevezett fuvarozó cége nagyjából 10 évig működött.
Aztán 2008 első felében, március tizenötig nem tudta befizetni a tizenkét teherautó után járó közel hatszázezres súlyadót, és állítása szerint a hónap vége felé már a végrehajtót küldték. "Lefoglalták a kamionokat. Egy hónap múlva ugyan sikerült megszereznem a pénzt, és törlesztenem a súlyadót, de addigra a munkámat elvesztettem. Egy kocsi simán kifutotta volna a tartozást, de lefoglalták az összeset" – magyarázta Zsoltér Zoltán. Mint említette, az embereit fizetnie kellett, a benzint fizetnie kellett, a vége mindenesetre az lett, hogy 2009-re felszámolták a céget, ami miatt elvileg a hitelt felvette.
Az idős férfi azt mondta, egy éve nem tudja fizetni a hitelt, pedig nagyon takarékosan él. "Ennyi zsíros kenyeret még életemben nem ettem meg, mint ebben az utolsó fél évben" – magyarázta keserűen. A kilakoltatásról szóló levelet május 31-én küldték ki, azóta nem tud rendesen aludni. Attól retteg, hogy egyszer úgy jön haza, hogy feltörték a lakását, és többé nincs hová mennie. Van egy harminchat éves fia, de hozzá sem tudna menni. "Sajnálta nagyon, amikor megtudta, hogy a kilakoltatás veszélye fenyeget, de azt mondta, ő se tud segíteni. Épphogy tudja tengetni magát. Autóbusszal fuvarozó, de esnek vissza a munkák." Zsoltér azt mondta, hogy jó kapcsolatban, beszélőviszonyban vannak a fiával, csak segíteni nem tud.
Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára szerint mióta bejelentették, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság rengeteg problémás hitellel terhelt lakást vehet át, valamennyire módosult a közhangulat. "Most is van egy-két elkeseredett ember, aki mindenre képes lenne, csak a banké ne legyen a lakás. Megpróbáljuk őket megnyugtatni, ellenben mióta elhangzott az Eszközkezelő terve, azóta egyre többen ebben bíznak, és ülnek otthon, és várják a jószerencsét, hogy majd a Társaság megvásárolja az ingatlanjaikat, és a továbbiakban bérlőként maradhatnak. Egy kicsit megnyugodtak az emberek, de azzal nincsenek tisztában, hogy ezek a felajánlott lehetőségek valójában mennyire lehetnek a segítségükre, és mennyire nem."
Zsoltér Zoltán esetében a BHKE próbált tenni valamit, hogy a lakásában maradhasson, ez azonban komoly áldozatokkal fog járni, ha beleegyezik. Az Egyesületnek sikerült megállapodnia a hitelezővel, hogy a férfi a lakásban maradhasson, és havi negyvenezer forintért bérelhesse azt, amit 37 évvel ezelőtt vásárolt. Csakhogy Zsoltér nyugdíja mindössze 51 ezer forint, úgyhogy a maradék 11 ezerből kellene megélnie majd. Az a busz, amivel 1992-ben elkezdte a személyszállító vállalkozását, még mindig megvan, bár egy időre lefoglalták azt is. Azt mondta, hogy nyolcvanévesen még megpróbál munkát találni, és abból igyekszik törleszteni.
Kilakoltatás: egy háromgyermekes családot tettek utcára Siófokon
2011, november 28.
Három nappal a kilakoltatási moratórium bevezetése előtt kilakoltattak egy háromgyermekes családot Siófokon.
Az m1 Híradójában elhangzottak szerint a gyermekeit egyedül nevelő anya kezes volt egy 60 millió forintos hitelfelvételnél, amelyet a felvevőnek nem sikerült törlesztenie.
A nő havonta több százezer forintos részletekben fizette a tartozást, és közel 20 millió forintot törlesztett is, ám mára elfogyott a pénze, ezért kilakoltatták.
Giró-Szász András kormányszóvivő a múlt héten jelentette be, hogy a kilakoltatási tilalom ideje alatt - jövő januártól - megkezdi működését a nemzeti eszközkezelő, amely a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek helyzetén próbál meg segíteni.
(MTI - barikad.hu)
Utcára dobtak egy berettyóújfalui idős házaspárt
2011, november 30
Végső elkeseredettségében fordult a Jobbikhoz az a berettyóújfalui fiatalember, akinek a múlt hónapban különösen embertelen módon lakoltatták ki idős szüleit a végrehajtók – adta hírül a szebbjovo.hu portál.
Október 28-án délelőtt jelent meg Szoboszlaiék berettyóújfalui családi házában a végrehajtó az embereivel, két rendőr társaságában. Felszólították a nyugdíjas házaspárt, hogy vegyék magukhoz a legszükségesebbeket, alsóneműjüket, gyógyszereiket, és hagyják el az ingatlant. Az idős embereket teljesen váratlanul érte a közlemény, hiszen saját bevallásuk szerint a kilakoltatásról semmiféle előzetes értesítést nem kaptak.
Szoboszlai László úgy meséli, amikor a telefonhívás után lélekszakadva a helyszínre sietett, idős szüleit már az utcán találta, egy-egy szatyorral a kezükben. A végrehajtó semmiféle érdemi információval nem szolgált számára, mondván, hogy nem érintett a szülei ügyében, azt azonban felajánlotta, hogy ha az adósok azonnal fizetnek félmillió forintot egy összegben, akkor további havi 80.000 forintos bérleti díj ellenében visszatérhetnek az ingatlanba.
A házaspár 2008-ban vette fel a svájci frank alapú, hárommilliós hitelt, amelynek összege ma már meghaladja a 8 millió forintot. Szoboszlai Lászlóné elmondta, ugyan eddig is nehéz körülmények között éltek, mert egyedül ápolja a fél oldalára megbénult férjét, ennek ellenére kérvényezte, hogy januártól az eddigi 30.000 forintnál magasabb havi összegben törleszthessék a hitelt. Az igazát azonban nem tudja bizonyítani, hiszen az irataik is a végrehajtó által lepecsételt házban maradtak.
A végrehajtást kérő Quality Financial Zrt. képviselője azt állítja, az adósok 2008 óta eddig három alkalommal fizettek összesen 20.000 Ft törlesztőrészletet. Ez Szoboszlai Lászlóné szerint már csak azért sem lehet igaz, mert a kölcsön felvételekor a bank már eleve hat havi törlesztőrészletet benn tartott.
Az idős házaspár most egy ismerősük eddig nem használt házrészében húzza meg magát. Annyira összezavarodtak a teljesen váratlanul jött kilakoltatás miatt, hogy még meleg ruhát sem vettek magukhoz október 28-án. Amikor pár nap múlva hidegebbre fordult az időjárás, a szomszédok látták el őket néhány meleg holmival. A háznál maradt kutyáikat úgy etetik, hogy bedobálják nekik az ételt a kerítésen keresztül, az itatásukról pedig a szomszéd gondoskodik egy kerti slag segítségével.
A budapesti végrehajtó a december 2-i dátumot jelölte meg, amikor Szoboszlaiék elvihetik a házban maradt ingóságaikat. Mivel ez egy pénteki nap, az idős házaspár fia, Szoboszlai László azt kérte, hogy legyen inkább másnap, szombaton a kiköltöztetés, mert hétvégére tud segítséget verbuválni. A végrehajtó azonban cinikusan közölte, hogy ő hétvégén nem dolgozik. Azt is hozzátette, hogy a család négy órát kap a kipakolásra; ami az ingatlanban marad, azt ő szeméttelepre szállíttatja, aminek a költségeit szintén a családra fogja terhelni. (Szoboszlaiék egyébként már kaptak egy csekket 61.000 forintról, mint kilakoltatási költségről.)
- Négy óra hossza alatt legfeljebb egy minigarzonból lehet kipakolni, nem egy családi házból - jegyzi meg keserűen Szoboszlai László. - Eleve ott van 30-40 mázsa tűzifa, a bútorok, kerti szerszámok, meg általában minden, amit az ember egy élet munkája során összegyűjt...
Nem hagyunk senkit az út szélén - jelentette ki nem is olyan régen Orbán Viktor. "...hanem belelökjük az árokba" - egészítette ki a mondatot a népnyelv, az utóbbi hónapok keserű tapasztalatai alapján.
A pénteki kiköltöztetés során természetesen a Szebb Jövő tudósítói és a Jobbik tagjai is a helyszínen lesznek, így hamarosan beszámolhatunk olvasóinknak az ügy további fejleményeiről.
(szebbjovo.hu – barikad.hu)
Aki időt nyer, életet nyer
2011, november 30.
Ma ismét elhalasztottak egy kilakoltatást Veresegyházon. A végrehajtó saját hatáskörében napolta el a kiköltöztetést, ugyanis belátta, hogy az otthonáért harcoló Horváth Ferencné fellebbezései helytállóak és számos hiba volt a kilakoltatással kapcsolatos eljárásban.
Néhány tucat tiltakozó és több jobbikos képviselő - Hegedűs Lorántné, Z. Kárpát Dániel, Baráth Zsolt és Lenhardt Balázs - gyűlt össze ma abban a veresegyházi házban, amelyből a végrehajtó egy nappal a kilakoltatási moratórium hatályba lépése előtt egy özvegyasszonyt és három gyermekét szándékozott az utcára tenni.
A történet ma szerencsésen végződött, hiszen az ügyvéd és a végrehajtó is belátta, hogy a bank által kezdeményezett eljárás több ponton is erősen kifogásolható.
Horváthné, a ház egykori tulajdonosa portálunknak elmondta: kálváriájuk története évekkel ezelőttre nyúlik vissza. A bank egyszer áron alul már visszavásárolta a házat a családtól, majd bérbe adta számukra. A régi tulajdonos becsületesen fizette a 150 ezer forintos bérleti díjat, ám ez az összeg a bérbeadóhoz állítólag nem jutott el, ezért a tulajdonjog után a birtokbavételi jogot is el akarták venni a családtól. Horváth Ferencné jogi segítséget kért és több beadványt is eljuttattak a bíróságra, amellyel megfellebbezték a teljes eljárást.
A kilakoltatás problémája Magyarországon 4-6 millió embert érint - hangsúlyozta portálunknak Lukácsné Sikos Ilona, a család jogi képviselője. A moratórium életbe lépésével márciusig már senki sem „nyúlhat” a Horváth családhoz, és ezt követően kérelmezni fogják a végrehajtás felfüggesztését. Lukácsné megjegyezte: fontos, hogy az emberek merjenek segítséget kérni, mert megakadályozható a kilakoltatás, ugyanis a bankok által kiállított szerződésekben számos olyan pont van, amely semmissé teheti az iratot. Emellett a legtöbb esetben a végrehajtás jogsértő módon, a törvény be nem tartásával történik. Példaként említette a törlesztő részletek többszörösére emelkedését és ennek követhetetlenségét, valamint az értékbecslési eljárást, amelynek során sokszor nem szakemberek mérik fel az ingatlan értékét. Ily módon hamis lesz a közokirat, amelyet a becslésről kiállítanak, ezután pedig az egész végrehajtási eljárás alaptalan. A jogi képviselő elmondta, sokszor a végrehajtótól és a bíróságtól kell megmenteni az ingatlanokat.
Lenhardt Balázs jobbikos honatya hangsúlyozta, fontos küldetésüknek tekintik megakadályozni a kilakoltatásokat, hiszen minden ember legnagyobb tragédiája, ha az otthonát elveszíti. Hozzátette: a csaló bankok becsapták az embereket a devizahitellel, hiszen az emberek nem devizában kapták a felvett összeget. De nem csak az árfolyamváltozás emelte az egekig a törlesztő részleteket, hanem az egyoldalú szerződésmódosítások is, melyekre az első Orbán-kormány adott lehetőséget a bankoknak.
Egy másik, a helyszínen lévő nemzeti radikális képviselő, Z. Kárpát Dániel elmesélte, a Jobbik civil összefogással múlt héten Kispesten akadályozott meg egy kilakoltatást. A párt teljes mellszélességgel azok mellé a civil önkéntesek mellé áll, akik a kilakoltatások megakadályozására fognak össze.
Erre példaként szolgálhat a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetkezete, melynek tagjai bajba jutott társuk segítségére siettek. A politikus arra bíztatja a károsultakat, hogy tömörüljenek csoportba és támogassák egymást.
S.SZ.
(barikad.hu)
Kilakoltatás vár százötven győri családra
2012, január 18.
Kilakoltatás vár százötven szociális bérlakásban élő győri családra, mert tetemes tartozást halmoztak fel a városüzemeltetési társasággal szemben - írta szerdai számában a Kisalföld.
November 20-án zárult az az akció, amelyben a hátralékosok befizethették fennálló tartozásuk legalább felét; akik ezt nem tették meg, január végéig megkapják a bérleti szerződés felmondásáról szóló értesítést - közölte a lappal Ozsvárt Tamás, a Győr-Szol Zrt. kommunikációs menedzsere. Mindegyikük százötvenezer forint feletti tartozást halmozott fel, kiköltözniük pedig a kilakoltatási moratórium márciusi lejárta után kell.
A cikk megemlíti azt is, hogy további háromszáz háztartásban függeszti fel februártól a melegvíz-szolgáltatást a Győr-Szol; ezek a bérlők is legalább százötvenezer forinttal adósai a társaságnak. A kikapcsolást a legnagyobb hátralékot felhalmozóknál kezdik.
(MTI - barikad.hu)
Jogtalan kilakoltatás Marcaliban?
2012, február 18.
Egy marcali családanyát két gyermekével együtt lakoltatták ki, miután nem tudta fizetni devizahitelét. A végrehajtás annak ellenére sem állt le, hogy pert indított a bank ellen - számolt be róla a köztévé híradója.
Egy marcali családanya szerint jogtalanul lakoltatták ki családi házából két gyermekével együtt. A károsult a Somogy Megyei Földhivatalban szembesült azzal, hogy miközben még zajlanak a perek, azon a hivatalos papíron, amit a bírósági végrehajtó a földhivatalhoz juttatott el, az szerepel, hogy a kilakoltatási végzés nem peres eljárásban született. A földhivatal vizsgálja az ügyet, a Somogy Megyei Bíróság azonban úgy véli, a kilakoltatás jogszerű volt.
Frissné Berezck Krisztina nem tudta fizetni devizahitelét. Tavaly november végén két gyermekével együtt kilakoltatták, és a végrehajtás annak ellenére sem állt le, hogy pert indított a bank ellen a hitelszerződés semmissé tételét kérve. Ezt követően a Magyar Polgári Jogvédő Mozgalom képviselőivel együtt ment el a Somogy Megyei Földhivatalba, ahol szerintük manipulált iratok alapján jegyezték be az árverési vevő tulajdonjogát.
Állítják: a földhivatalban nem vették észre, hogy a végrehajtó két különböző ügyszámon és dátumon keletkezett iratot adott be, de úgy tüntette fel, mintha azok összetartoznának. Tulajdonképpen csalást követtek el - mondta az m1 Híradójának Frissné Berezck Krisztina.
A Somogy Megyei Bíróság szóvivője megerősítette, hogy a végrehajtásról szóló bírósági végzés valóban nem peres eljárásban született, a végrehajtás azonban szerintük jogszerű volt. Ha kiderül, hogy mégis hibát követett el a végrehajtó, akkor lesz lehetőség jogorvoslatra.
A földhivatal a vizsgálat végéig nem nyilatkozik az ügyben.
(hirado.hu)
Otthonvédő csapattal küzd a Jobbik a kilakoltatások ellen
2012, április 27.
A Jobbikhoz közel álló aktivisták és jogi szakértők az utóbbi hetekben számos kilakoltatást akadályoztak meg. Mindezt a jogszabályi kereteken belül, ám kemény, markáns fellépéssel, az ügyletek mögött többször meghúzódó túlkapásokat feltárva érték el, más esetekben pedig kiharcolták, hogy a károsult új, életviszonyai mellett tartható megállapodást kössön hitelezőjével és így megtarthassa otthonát - olvasható a párt mai közleményében.
Tudjuk, hogy a kormányzat által meghatározott kilakoltatási kvóta szerint idén mintegy 12 ezer kilakoltatásra kerülhet sor, ezzel szemben a kabinet által megmenteni szándékozott lakások, házak száma ennél lényegesen kevesebb. Továbbra is nehezményezzük, hogy a leginkább elesett adósok számára meghirdetett Nemzeti Eszközkezelő segítségével is legjobb esetben csak 8 ezer ingatlan menthető meg a családok számára, azok is úgy, hogy az eddigi tulajdonosoktól tulajdonjogukat elveszik, és azzal az életszerűtlen reménnyel áltatják őket, hogy pár év múlva visszavásárolhatják a saját otthonukat.
A közlemény szerint látható, hogy ordító számbéli különbség mutatkozik a még nem is működő kormányzati „megoldások” által megmentett családok és a kilakoltatástól rettegők létszáma között. Ezért a Jobbik megpróbál minél több egyedi esetben is segíteni, ám nem úgy, hogy megpróbálja átvenni a hatóságok feladatkörét, hanem úgy, hogy összeköti a bajba jutottakat azokkal a szakemberekkel, akik képesek segítséget nyújtani nekik. Elképedve tapasztaljuk ugyanakkor, hogy olyan országban élünk, ahol a kormányzat helyett egy 17 százalékos felhatalmazással bíró ellenzéki párt által összegyűjtött szakértői csapatnak kell megpróbálnia megvédeni a polgárokat.
A Jobbik a kilakoltatással fenyegetett családok jelentkezését az otthonmentes kukac jobbik pont hu világhálós címre várja (lehetőleg névvel, elérhetőséggel, az eset rövid, 2-3 bekezdésben történő leírásával együtt). Szakértőink mindent megtesznek a károsultakért, s ha csak pár családot otthonában tudnak tartani, feladatukat már nem vállalták hiába olvasható a Z. Kárpát Dániel által jegyzet közleményben.
(barikad.hu)
2011-03-25.
A család nem az utcára kerül, a kilakoltatási moratórium miatt azt nem lehet ugyanis. Átmenetileg egy másik lakásba költözteti őket az új tulajdonos - erre a jogszabályok szerint lehetőség van. De azt még nem tudják, mi lesz velük, ha a moratórium lejár - hangzott el csütörtökön az RTL Híradóban.
A végrehajtók és a lakás új tulajdonosának megbízottjai költöztették ki az asszonyt és két felnőtt gyermekét. A végrehajtók rendőri biztosítást is kértek a költöztetéshez.
Az asszony még 2007-ben vett fel hitelt egy banktól, de nem tudta mindig időben fizetni. Közben munkanélküli lett, végül a bank 2008-ban szerződést bontott vele, és eladta a lakást egy kft.-nek. A cég végrehajtást kért. A bíróság tavaly év végén úgy döntött, a családot ki lehet költöztetni a kilakoltatási moratórium ellenére. A kft. átmenetileg egy másik lakást ajánlott a nőnek, abba költöztették csütörtökön a családot.
A kft. bérel egy kétszobás lakást, azt ajánlotta fel, hogy a moratórium idejére szívességi lakáshasználóként lehet ott a nő a gyermekeivel, de hogy utána mi következik, nem tudni.
Mindez törvényes. A kommunikációs államtitkárságtól kapott közlemény szerint az átköltöztetés egy 2003-as jogszabály szerint lehetséges. Amit az új tulajdonos nem tehet meg, az a kilakoltatás, vagyis a család utcára nem kerülhet. A kilakoltatási moratóriumot egyébként a napokban hosszabbították meg július 1-ig.
(FH)
Mégis lesznek kilakoltatások
2011.04.18.
A múlt hét végétől a nem lakáshitelesek számára megszűnt a kilakoltatási moratórium.
A Brüsszelbe kiküldött konvergenciaprogram szerint a kormány tárgyal a devizahitelesek megsegítéséről a bankokkal, a konkrét megoldás azonban még mindig késik - írja a Népszava. Nagy Anna kormányszóvivő pár napja elismerte, hogy még nagyon sok elképzelést vizsgálnak, a bankszövetség új elnöke pedig pénteken azt mondta, hogy a következő hetekben állapodhatnak meg a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
Patai Mihály szerint negyedévente a bedőlő hitelek fedezetéül szolgáló lakások legfeljebb 5 százalékát árverezik majd el. Vagyis szó sincsen arról, amit Matolcsy György állított a program ismertetésekor, hogy senki nem kerülhet az utcára. Sőt, a múlt hét végétől a nem lakáshitelesek számára megszűnt a kilakoltatási moratórium, így azt is kiköltöztethetik, aki a lakáskölcsön mellett például nagyobb összegű közműszámlával tartozik.
A gazdasági egyensúly fenntartásához szükséges megszorításokat az Európai Unió számára részletező konvergenciaprogram többnyire olyan terveket említ, amelyeket már korábban megígért a kormány, vagy amelyeket korábban kiszivárogtattak. Ha a bankokkal folytatott tárgyalások nem vezetnek más eredményre, végre létrejöhet a Nemzeti Eszközkezelő, a lakás árával nem fedezett bedőlt hitelrész lenullázódhat az ingatlan eladása után, a bedőlt lakások vevői pedig állami kamattámogatást kaphatnak.
A konvergenciaprogram szerint a kormány olyan megállapodást készül kötni a bankokkal, amelynek részeként rögzítenék a devizahitelek árfolyamát, a fixált és a piaci árfolyam közötti különbségből adódó többlettartozást egy külön forint számlán tartanák nyilván, amely az adósságot növelné. A kormány erre a tartozásra teljes garanciát vállalna. Azt hivatalosan nem közölték, hogy milyen hosszú időszakra tervezik ezt a megoldást, egyes lapértesülések szerint csak 3-4 évre, azután a garancia a tartozás 25 százalékára csökken.
A kormány azt is szeretné, hogy a bankok engedjék el azt az adósságrészt, amelyet nem fedez a tulajdonosok által eladott lakások ára, a bedőlt hiteltől a lakás eladásával szabaduló ügyfeleiknek pedig adjanak lakhatási támogatást egy átmeneti időszakra. Az állam pedig azzal támogatná ezt a megoldást, hogy kamattámogatást nyújt az ilyen lakásokat felvásárló befektetőknek. Lapértesülés szerint a kamattámogatás legfeljebb 3 százalékos lehet, öt évig adnák, de már a harmadik után csökkenne a mértéke. Évente 15 milliárd forintot szánnak erre.
(hir24.hu)
Tiltakozás a jogtalan kilakoltatások ellen
2011, május 24.
A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége a Jobbik csatlakozásával demonstrációra hívja az ország lakosságát.
A demonstráció május 26-án, Budapesten a VII. kerületi Blaha Lujza téren lesz. A demonstráció 18 órától 20 óráig tart.
A demonstráció célja a tiltakozás a Magyarországon történő jogtalan kilakoltatások ellen.
A demonstráción felszólalnak Z. Kárpát Dániel illetve Lenhardt Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselői is.
(barikad.hu)
Embertelen: beteg kisgyermeket tennének utcára
2011.08.07.
Nagy bajban van egy 5 éves kislány - adja hírül a hitelszovetseg.hu. Luca súloyan beteg, az éeltéért küzd. A gyermek és a családfő betegsége miatt képtelenné váltak hitelük törlesztésére, így a családot az utcára kerülés veszélye fenyegeti.
A családfő éjt nappallá téve dolgozott, míg végül a túlhajszoltság megbosszulta magát: gerincbetegsége alakult ki, s így képtelen munkát vállalni. Az anya annak idején óvónőként gondozta, nevelte mások gyermekeit, ma a saját gyermekének életéért tesz meg emberfeletti erőfeszítéseket.
Hitelüket az embertelen megpróbáltatások időszakában késedelmesen tudták csak teljesíteni. A lakhelytől 100 kilométerre lévő debreceni klinika, a betegségből adódó jövedelemvesztés, a sterilszoba kialakítása megtette hatását: hitelüket az Erste Bankban felmondták, a hitelező pedig "példás gyorsasággal" eladta követelését at OTP Faktoring részére.
A család szóbeli megállapodás alapján havi harminc ezer forintot fizetett, pontosan, minden hónapban. A napokban érkező ügyvédi felszólítás már az árverést és a kilakoltatást helyezte előtérbe. A közjegyzői felmondó okiratot Dr. Bálint Mária szombathelyi közjegyző állította ki a család részére, Dr. Parti Tamás közjegyző pedig a cselekmény végrehajtására felhatalmazta a Dr. Gyarmati és Társa Ügyvédi irodát, valamint a Dr. Kiss Gábor ügyvédi irodát.
Otthonukat a válságot megelőző érték töredékéért árulják, szabadulva a tartozástól. A követeléskezelő cég a korábbi érték harminc százalékon gondolja értékelhetőnek az ingatlant. Luca otthonát, egy súlyosan beteg gyermek otthonát, akinek ez az életet jelentheti. Akinek ma nem az a vágya, hogy biciklizzen, szaladgáljon a többi gyerekkel, hanem az, hogy ne essen el, mert akkor el is vérezhet. Kilakoltatása gyakorlatilag felérne egy halálos ítélettel.
(hitelszovetseg.hu - barikad.hu)
Kilakoltatók szolgálatában a rendőrség?
2011.augusztus 24.
Közveszéllyel fenyegetés miatt lezárta a rendőrség a székesfehérvári Selmeci utcának azt a szakaszát, ahol szerdára rendelték el egy 90 éves nő és két fia - egyikük 100 százalékos rokkant - kilakoltatását - közölte a rendőrség. A család azt állítja, a hatóságok hazudnak, ők nem fenyegetőznek.
A rendőrök a gyalogos és jármű forgalom elől lezárták a területet, a gázszolgáltatást biztosító E.ON pedig biztonsági okokból kikapcsolta a gázt. A helyszínre érkeztek a bombakeresők is - mondta el Németh-Kész Mónika rendőr százados, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A helyszínen ott vannak a kilakoltatás ellen fellépő Magyar Szociális Fórum, valamint több média képviselői is.
A kilakoltatást július 5-én már elhalasztották, akkor egy hónap haladékot kapott az idős asszony és családja a kiköltözésre. Az önkormányzat pedig - bár nem érintett az ügyben, és a család nem is fordult hozzá segítségért - egy 39 négyzetméteres átmeneti otthont ajánlott fel nekik.
A család otthonát 2009-ben árvereztette el a bank megbízásából egy cég, miután az asszony egyik fia nem tudta törleszteni a 2007-ben devizában felvett szabad felhasználású hitelt, mert elvesztette a munkáját, a mintegy 61 ezer forintos havi törlesztőrészlet pedig időközben 110 ezer forintra emelkedett.
A férfi szerint a bank valós értékének egyharmadáért árvereztette el a házat, így nem maradt pénzük új lakás vásárlására.
A végrehajtók szolgálatában a zsaruk?
Vincze Tamás, a néni egyik fia a nol.hu-nak azt mondta: a családjuk nem fenyegetőzött robbantással. Szerinte a rendőröknek pusztán az a céljuk, hogy az utca lezárásával távol tartsák a kilakoltatás ellen tiltakozókat, megakadályozva, hogy élőláncot alkothassanak a ház körül.
Fél tízkor feloldottá az útzárat elbontották a kordonokat, mondván: átvizsgálták a házat, nem találtak robbanóanyagot, a gázpalackot pedig kihozták az épületből, „ezzel a veszélyhelyzet megszűnt”
Pár perccel később teherautó állt a Selmeci utca 9. elé és a rakodómunkások megkezdték a kilakoltatást.
(MTI - nol.hu - barikad.hu)
Tombol a cigánybűnözés, a rendőrök meg nyugdíjasokat lakoltatnak ki
2011-08-30.
Kilakoltattak egy 60 éves férfit kedden Székesfehérváron, ingatlanát már korábban elárverezték, kiköltöztetését a jogvédők sem tudták megakadályozni.
A kilakoltatás azután történt, hogy a férfi házát hiteltartozásának fejében elárvereztette a pénzintézet. A 2008-ban 42 millió forintra értékelt, felújított épülethez 14 millió forintért jutott hozzá az árverésen megjelent egyetlen licitáló. Az adós az árverést követően előbb kifogással élt a bíróságnál az árverezésen befolyt összeg felosztásával kapcsolatosan, majd a jogvédők javaslatára a kilakoltatásra kitűzött napon keresetet nyújtott be a végrehajtás megszüntetését - azaz a bankkal kötött alapszerződés érvénytelenségnek megállapítását - és a végrehajtás felfüggesztését kérve. A bíróság végrehajtás megszüntetése iránti perben elutasította a felfüggesztés iránti kérelmet. Az adós a végzés ellen fellebbezést nyújtott be.
A bíróság ilyen esetekben köteles a végrehajtást kérőnek észrevételezésre kiadni a fellebbezést, a kilakoltatás felfüggesztésére azonban nem volt lehetőség. A nyolcnapos határidő lejárta után a fellebbezés a Fejér Megyei Bíróságra kerül - mondta Gieszné Boda Orsolya, a megyei bíróság szóvivője.
A kilakoltatás rendőrök és több jogvédő jelenlétében folyt. Az idős férfi ingóságait a telken levő garázsban raktározták el, ő pedig délután még nem tudta, hol talál átmeneti szállást. Kutyáját egyelőre a jogvédők vették magukhoz. Kozma József, a Magyar Közösségi Garancia Kft. Jogsegélyszolgálat képviselője azt mondta, csak hétfőn értesültek a kilakoltatásról. A kilakoltatott, februártól nyugdíjas férfi elmondta, hogy 18 millió forint hitelt vett fel, 3 évig törlesztette, de adóssága mostanra 29-30 millió forint körül lehet. Egy hete kapta meg az értesítést arról, hogy az új tulajdonos kérte a kilakoltatását. Elkeseredetten úgy fogalmazott, hogy a maffia áldozata lett.
(MTI)
Nyolcvanéves magyar lehet az első kilakoltatott
2011-06-30.
A Kerepesi úton élő nyolcvanéves Zsoltér Zoltán a cégét akarta megmenteni, amikor hitelt vett fel néhány éve, és könnyen lehet, hogy ő lesz július elsején az első kilakoltatott. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete megpróbálta elintézni, hogy a férfi a lakásban maradhasson, a bérleti díjat viszont képtelen a nyugdíjából kifizetni. Zsoltér Zoltán ördögi csapdába került, ahogy az országban vélhetően még rengetegen.
"Nem tudtam szóhoz jutni" – emlékszik vissza az egyedül élő Zsoltér Zoltán arra a pillanatra, amikor megkapta a kilakoltatásáról szóló levelet. "Az egész életem munkája benne van. Éveken keresztül dolgoztam becsülettel, és most úgy néz ki, hogy lakás nélkül maradok" – mondta el-elcsukló hangon. A nyolcvanéves Zsoltér 2007-ben vett fel nagyjából ötmillió forintos, svájci frank alapú hitelt, hogy megmenthesse a cégét, a lakást pedig fedezetként adta. A cége azóta elbukott, az ötmilliós hitelből visszafizetett már kétmilliót, most mégis 9 milliós tartozása van. Könnyen lehet, hogy hamarosan utcára kerül, ugyanis a levél szerint július elsején, reggel nyolc órakor rendőrrel érkeznek a végrehajtók, hogy átvegyék a lakását, amit 37 évvel ezelőtt vásárolt.
Az idős férfi 39 évet töltött a Volánbusznál. Eleinte különjáratokat vezetett, aztán menetrendszerű járatokat, utána pedig több mint húsz évig nemzetközi járatokon szállította az utasokat. A Volánnál fél Európát bejárta, Olaszországtól Törökországig. Aztán 1992-ben megalapította saját személyszállító cégét, 2001–2002 körül pedig egy fuvarozó céget, ami szerződésben állt a Coca Colával, a Pepsivel és a Michelinnel. "Felajánlották, hogy vegyek autókat, aztán adnak munkát. Vettem egyet, kettőt, aztán hármat, végül tizenkettő volt már, amikor tönkrement a vállalkozás" – magyarázta Zsoltér. Az általa virágzónak nevezett fuvarozó cége nagyjából 10 évig működött.
Aztán 2008 első felében, március tizenötig nem tudta befizetni a tizenkét teherautó után járó közel hatszázezres súlyadót, és állítása szerint a hónap vége felé már a végrehajtót küldték. "Lefoglalták a kamionokat. Egy hónap múlva ugyan sikerült megszereznem a pénzt, és törlesztenem a súlyadót, de addigra a munkámat elvesztettem. Egy kocsi simán kifutotta volna a tartozást, de lefoglalták az összeset" – magyarázta Zsoltér Zoltán. Mint említette, az embereit fizetnie kellett, a benzint fizetnie kellett, a vége mindenesetre az lett, hogy 2009-re felszámolták a céget, ami miatt elvileg a hitelt felvette.
Az idős férfi azt mondta, egy éve nem tudja fizetni a hitelt, pedig nagyon takarékosan él. "Ennyi zsíros kenyeret még életemben nem ettem meg, mint ebben az utolsó fél évben" – magyarázta keserűen. A kilakoltatásról szóló levelet május 31-én küldték ki, azóta nem tud rendesen aludni. Attól retteg, hogy egyszer úgy jön haza, hogy feltörték a lakását, és többé nincs hová mennie. Van egy harminchat éves fia, de hozzá sem tudna menni. "Sajnálta nagyon, amikor megtudta, hogy a kilakoltatás veszélye fenyeget, de azt mondta, ő se tud segíteni. Épphogy tudja tengetni magát. Autóbusszal fuvarozó, de esnek vissza a munkák." Zsoltér azt mondta, hogy jó kapcsolatban, beszélőviszonyban vannak a fiával, csak segíteni nem tud.
Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára szerint mióta bejelentették, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság rengeteg problémás hitellel terhelt lakást vehet át, valamennyire módosult a közhangulat. "Most is van egy-két elkeseredett ember, aki mindenre képes lenne, csak a banké ne legyen a lakás. Megpróbáljuk őket megnyugtatni, ellenben mióta elhangzott az Eszközkezelő terve, azóta egyre többen ebben bíznak, és ülnek otthon, és várják a jószerencsét, hogy majd a Társaság megvásárolja az ingatlanjaikat, és a továbbiakban bérlőként maradhatnak. Egy kicsit megnyugodtak az emberek, de azzal nincsenek tisztában, hogy ezek a felajánlott lehetőségek valójában mennyire lehetnek a segítségükre, és mennyire nem."
Zsoltér Zoltán esetében a BHKE próbált tenni valamit, hogy a lakásában maradhasson, ez azonban komoly áldozatokkal fog járni, ha beleegyezik. Az Egyesületnek sikerült megállapodnia a hitelezővel, hogy a férfi a lakásban maradhasson, és havi negyvenezer forintért bérelhesse azt, amit 37 évvel ezelőtt vásárolt. Csakhogy Zsoltér nyugdíja mindössze 51 ezer forint, úgyhogy a maradék 11 ezerből kellene megélnie majd. Az a busz, amivel 1992-ben elkezdte a személyszállító vállalkozását, még mindig megvan, bár egy időre lefoglalták azt is. Azt mondta, hogy nyolcvanévesen még megpróbál munkát találni, és abból igyekszik törleszteni.
Kilakoltatás: egy háromgyermekes családot tettek utcára Siófokon
2011, november 28.
Három nappal a kilakoltatási moratórium bevezetése előtt kilakoltattak egy háromgyermekes családot Siófokon.
Az m1 Híradójában elhangzottak szerint a gyermekeit egyedül nevelő anya kezes volt egy 60 millió forintos hitelfelvételnél, amelyet a felvevőnek nem sikerült törlesztenie.
A nő havonta több százezer forintos részletekben fizette a tartozást, és közel 20 millió forintot törlesztett is, ám mára elfogyott a pénze, ezért kilakoltatták.
Giró-Szász András kormányszóvivő a múlt héten jelentette be, hogy a kilakoltatási tilalom ideje alatt - jövő januártól - megkezdi működését a nemzeti eszközkezelő, amely a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek helyzetén próbál meg segíteni.
(MTI - barikad.hu)
Utcára dobtak egy berettyóújfalui idős házaspárt
2011, november 30
Végső elkeseredettségében fordult a Jobbikhoz az a berettyóújfalui fiatalember, akinek a múlt hónapban különösen embertelen módon lakoltatták ki idős szüleit a végrehajtók – adta hírül a szebbjovo.hu portál.
Október 28-án délelőtt jelent meg Szoboszlaiék berettyóújfalui családi házában a végrehajtó az embereivel, két rendőr társaságában. Felszólították a nyugdíjas házaspárt, hogy vegyék magukhoz a legszükségesebbeket, alsóneműjüket, gyógyszereiket, és hagyják el az ingatlant. Az idős embereket teljesen váratlanul érte a közlemény, hiszen saját bevallásuk szerint a kilakoltatásról semmiféle előzetes értesítést nem kaptak.
Szoboszlai László úgy meséli, amikor a telefonhívás után lélekszakadva a helyszínre sietett, idős szüleit már az utcán találta, egy-egy szatyorral a kezükben. A végrehajtó semmiféle érdemi információval nem szolgált számára, mondván, hogy nem érintett a szülei ügyében, azt azonban felajánlotta, hogy ha az adósok azonnal fizetnek félmillió forintot egy összegben, akkor további havi 80.000 forintos bérleti díj ellenében visszatérhetnek az ingatlanba.
A házaspár 2008-ban vette fel a svájci frank alapú, hárommilliós hitelt, amelynek összege ma már meghaladja a 8 millió forintot. Szoboszlai Lászlóné elmondta, ugyan eddig is nehéz körülmények között éltek, mert egyedül ápolja a fél oldalára megbénult férjét, ennek ellenére kérvényezte, hogy januártól az eddigi 30.000 forintnál magasabb havi összegben törleszthessék a hitelt. Az igazát azonban nem tudja bizonyítani, hiszen az irataik is a végrehajtó által lepecsételt házban maradtak.
A végrehajtást kérő Quality Financial Zrt. képviselője azt állítja, az adósok 2008 óta eddig három alkalommal fizettek összesen 20.000 Ft törlesztőrészletet. Ez Szoboszlai Lászlóné szerint már csak azért sem lehet igaz, mert a kölcsön felvételekor a bank már eleve hat havi törlesztőrészletet benn tartott.
Az idős házaspár most egy ismerősük eddig nem használt házrészében húzza meg magát. Annyira összezavarodtak a teljesen váratlanul jött kilakoltatás miatt, hogy még meleg ruhát sem vettek magukhoz október 28-án. Amikor pár nap múlva hidegebbre fordult az időjárás, a szomszédok látták el őket néhány meleg holmival. A háznál maradt kutyáikat úgy etetik, hogy bedobálják nekik az ételt a kerítésen keresztül, az itatásukról pedig a szomszéd gondoskodik egy kerti slag segítségével.
A budapesti végrehajtó a december 2-i dátumot jelölte meg, amikor Szoboszlaiék elvihetik a házban maradt ingóságaikat. Mivel ez egy pénteki nap, az idős házaspár fia, Szoboszlai László azt kérte, hogy legyen inkább másnap, szombaton a kiköltöztetés, mert hétvégére tud segítséget verbuválni. A végrehajtó azonban cinikusan közölte, hogy ő hétvégén nem dolgozik. Azt is hozzátette, hogy a család négy órát kap a kipakolásra; ami az ingatlanban marad, azt ő szeméttelepre szállíttatja, aminek a költségeit szintén a családra fogja terhelni. (Szoboszlaiék egyébként már kaptak egy csekket 61.000 forintról, mint kilakoltatási költségről.)
- Négy óra hossza alatt legfeljebb egy minigarzonból lehet kipakolni, nem egy családi házból - jegyzi meg keserűen Szoboszlai László. - Eleve ott van 30-40 mázsa tűzifa, a bútorok, kerti szerszámok, meg általában minden, amit az ember egy élet munkája során összegyűjt...
Nem hagyunk senkit az út szélén - jelentette ki nem is olyan régen Orbán Viktor. "...hanem belelökjük az árokba" - egészítette ki a mondatot a népnyelv, az utóbbi hónapok keserű tapasztalatai alapján.
A pénteki kiköltöztetés során természetesen a Szebb Jövő tudósítói és a Jobbik tagjai is a helyszínen lesznek, így hamarosan beszámolhatunk olvasóinknak az ügy további fejleményeiről.
(szebbjovo.hu – barikad.hu)
Aki időt nyer, életet nyer
2011, november 30.
Ma ismét elhalasztottak egy kilakoltatást Veresegyházon. A végrehajtó saját hatáskörében napolta el a kiköltöztetést, ugyanis belátta, hogy az otthonáért harcoló Horváth Ferencné fellebbezései helytállóak és számos hiba volt a kilakoltatással kapcsolatos eljárásban.
Néhány tucat tiltakozó és több jobbikos képviselő - Hegedűs Lorántné, Z. Kárpát Dániel, Baráth Zsolt és Lenhardt Balázs - gyűlt össze ma abban a veresegyházi házban, amelyből a végrehajtó egy nappal a kilakoltatási moratórium hatályba lépése előtt egy özvegyasszonyt és három gyermekét szándékozott az utcára tenni.
A történet ma szerencsésen végződött, hiszen az ügyvéd és a végrehajtó is belátta, hogy a bank által kezdeményezett eljárás több ponton is erősen kifogásolható.
Horváthné, a ház egykori tulajdonosa portálunknak elmondta: kálváriájuk története évekkel ezelőttre nyúlik vissza. A bank egyszer áron alul már visszavásárolta a házat a családtól, majd bérbe adta számukra. A régi tulajdonos becsületesen fizette a 150 ezer forintos bérleti díjat, ám ez az összeg a bérbeadóhoz állítólag nem jutott el, ezért a tulajdonjog után a birtokbavételi jogot is el akarták venni a családtól. Horváth Ferencné jogi segítséget kért és több beadványt is eljuttattak a bíróságra, amellyel megfellebbezték a teljes eljárást.
A kilakoltatás problémája Magyarországon 4-6 millió embert érint - hangsúlyozta portálunknak Lukácsné Sikos Ilona, a család jogi képviselője. A moratórium életbe lépésével márciusig már senki sem „nyúlhat” a Horváth családhoz, és ezt követően kérelmezni fogják a végrehajtás felfüggesztését. Lukácsné megjegyezte: fontos, hogy az emberek merjenek segítséget kérni, mert megakadályozható a kilakoltatás, ugyanis a bankok által kiállított szerződésekben számos olyan pont van, amely semmissé teheti az iratot. Emellett a legtöbb esetben a végrehajtás jogsértő módon, a törvény be nem tartásával történik. Példaként említette a törlesztő részletek többszörösére emelkedését és ennek követhetetlenségét, valamint az értékbecslési eljárást, amelynek során sokszor nem szakemberek mérik fel az ingatlan értékét. Ily módon hamis lesz a közokirat, amelyet a becslésről kiállítanak, ezután pedig az egész végrehajtási eljárás alaptalan. A jogi képviselő elmondta, sokszor a végrehajtótól és a bíróságtól kell megmenteni az ingatlanokat.
Lenhardt Balázs jobbikos honatya hangsúlyozta, fontos küldetésüknek tekintik megakadályozni a kilakoltatásokat, hiszen minden ember legnagyobb tragédiája, ha az otthonát elveszíti. Hozzátette: a csaló bankok becsapták az embereket a devizahitellel, hiszen az emberek nem devizában kapták a felvett összeget. De nem csak az árfolyamváltozás emelte az egekig a törlesztő részleteket, hanem az egyoldalú szerződésmódosítások is, melyekre az első Orbán-kormány adott lehetőséget a bankoknak.
Egy másik, a helyszínen lévő nemzeti radikális képviselő, Z. Kárpát Dániel elmesélte, a Jobbik civil összefogással múlt héten Kispesten akadályozott meg egy kilakoltatást. A párt teljes mellszélességgel azok mellé a civil önkéntesek mellé áll, akik a kilakoltatások megakadályozására fognak össze.
Erre példaként szolgálhat a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetkezete, melynek tagjai bajba jutott társuk segítségére siettek. A politikus arra bíztatja a károsultakat, hogy tömörüljenek csoportba és támogassák egymást.
S.SZ.
(barikad.hu)
Kilakoltatás vár százötven győri családra
2012, január 18.
Kilakoltatás vár százötven szociális bérlakásban élő győri családra, mert tetemes tartozást halmoztak fel a városüzemeltetési társasággal szemben - írta szerdai számában a Kisalföld.
November 20-án zárult az az akció, amelyben a hátralékosok befizethették fennálló tartozásuk legalább felét; akik ezt nem tették meg, január végéig megkapják a bérleti szerződés felmondásáról szóló értesítést - közölte a lappal Ozsvárt Tamás, a Győr-Szol Zrt. kommunikációs menedzsere. Mindegyikük százötvenezer forint feletti tartozást halmozott fel, kiköltözniük pedig a kilakoltatási moratórium márciusi lejárta után kell.
A cikk megemlíti azt is, hogy további háromszáz háztartásban függeszti fel februártól a melegvíz-szolgáltatást a Győr-Szol; ezek a bérlők is legalább százötvenezer forinttal adósai a társaságnak. A kikapcsolást a legnagyobb hátralékot felhalmozóknál kezdik.
(MTI - barikad.hu)
Jogtalan kilakoltatás Marcaliban?
2012, február 18.
Egy marcali családanyát két gyermekével együtt lakoltatták ki, miután nem tudta fizetni devizahitelét. A végrehajtás annak ellenére sem állt le, hogy pert indított a bank ellen - számolt be róla a köztévé híradója.
Egy marcali családanya szerint jogtalanul lakoltatták ki családi házából két gyermekével együtt. A károsult a Somogy Megyei Földhivatalban szembesült azzal, hogy miközben még zajlanak a perek, azon a hivatalos papíron, amit a bírósági végrehajtó a földhivatalhoz juttatott el, az szerepel, hogy a kilakoltatási végzés nem peres eljárásban született. A földhivatal vizsgálja az ügyet, a Somogy Megyei Bíróság azonban úgy véli, a kilakoltatás jogszerű volt.
Frissné Berezck Krisztina nem tudta fizetni devizahitelét. Tavaly november végén két gyermekével együtt kilakoltatták, és a végrehajtás annak ellenére sem állt le, hogy pert indított a bank ellen a hitelszerződés semmissé tételét kérve. Ezt követően a Magyar Polgári Jogvédő Mozgalom képviselőivel együtt ment el a Somogy Megyei Földhivatalba, ahol szerintük manipulált iratok alapján jegyezték be az árverési vevő tulajdonjogát.
Állítják: a földhivatalban nem vették észre, hogy a végrehajtó két különböző ügyszámon és dátumon keletkezett iratot adott be, de úgy tüntette fel, mintha azok összetartoznának. Tulajdonképpen csalást követtek el - mondta az m1 Híradójának Frissné Berezck Krisztina.
A Somogy Megyei Bíróság szóvivője megerősítette, hogy a végrehajtásról szóló bírósági végzés valóban nem peres eljárásban született, a végrehajtás azonban szerintük jogszerű volt. Ha kiderül, hogy mégis hibát követett el a végrehajtó, akkor lesz lehetőség jogorvoslatra.
A földhivatal a vizsgálat végéig nem nyilatkozik az ügyben.
(hirado.hu)
Otthonvédő csapattal küzd a Jobbik a kilakoltatások ellen
2012, április 27.
A Jobbikhoz közel álló aktivisták és jogi szakértők az utóbbi hetekben számos kilakoltatást akadályoztak meg. Mindezt a jogszabályi kereteken belül, ám kemény, markáns fellépéssel, az ügyletek mögött többször meghúzódó túlkapásokat feltárva érték el, más esetekben pedig kiharcolták, hogy a károsult új, életviszonyai mellett tartható megállapodást kössön hitelezőjével és így megtarthassa otthonát - olvasható a párt mai közleményében.
Tudjuk, hogy a kormányzat által meghatározott kilakoltatási kvóta szerint idén mintegy 12 ezer kilakoltatásra kerülhet sor, ezzel szemben a kabinet által megmenteni szándékozott lakások, házak száma ennél lényegesen kevesebb. Továbbra is nehezményezzük, hogy a leginkább elesett adósok számára meghirdetett Nemzeti Eszközkezelő segítségével is legjobb esetben csak 8 ezer ingatlan menthető meg a családok számára, azok is úgy, hogy az eddigi tulajdonosoktól tulajdonjogukat elveszik, és azzal az életszerűtlen reménnyel áltatják őket, hogy pár év múlva visszavásárolhatják a saját otthonukat.
A közlemény szerint látható, hogy ordító számbéli különbség mutatkozik a még nem is működő kormányzati „megoldások” által megmentett családok és a kilakoltatástól rettegők létszáma között. Ezért a Jobbik megpróbál minél több egyedi esetben is segíteni, ám nem úgy, hogy megpróbálja átvenni a hatóságok feladatkörét, hanem úgy, hogy összeköti a bajba jutottakat azokkal a szakemberekkel, akik képesek segítséget nyújtani nekik. Elképedve tapasztaljuk ugyanakkor, hogy olyan országban élünk, ahol a kormányzat helyett egy 17 százalékos felhatalmazással bíró ellenzéki párt által összegyűjtött szakértői csapatnak kell megpróbálnia megvédeni a polgárokat.
A Jobbik a kilakoltatással fenyegetett családok jelentkezését az otthonmentes kukac jobbik pont hu világhálós címre várja (lehetőleg névvel, elérhetőséggel, az eset rövid, 2-3 bekezdésben történő leírásával együtt). Szakértőink mindent megtesznek a károsultakért, s ha csak pár családot otthonában tudnak tartani, feladatukat már nem vállalták hiába olvasható a Z. Kárpát Dániel által jegyzet közleményben.
(barikad.hu)
(Az érvényes moratórium szerint - már nem lehet az idén kilakoltatni!!!)
Kapcsolódó cikkek:Ez döbbenet!!!!!igazság az ingatlanokról!
Több tízezret kereshetsz a legjobb hitelkártyákkal
Hogyan vernek át minket
A devizahitelek problémája
Bankok, pénzügy
Senkit nem hagyunk az út szélén!
Hírek Németországból
Kjt. II. rész XIII. fejezet
Aki elsötétítené az RTL Klubot
Keresztényüldözés ismét INDIÁBAN !
Mások írták: Balhés Virtus
FIDESZ megszorítások
Gyurcsány Ferenc
Pedofília
2011 - bűnügyi hírek
Magyar állatellenes bűncselekmények
A nyugdíjak 5,2 százalékkal emelkednek 2013. január 1.-től
Társadalombiztosítási nyugellátások
Ajánló
Orbán Viktor oldala
Visszalépés 2012
Feljelentések
hirdetés
hirdetés
hirdetés
BELSŐ FÓRUM
Úton a magasabb tudatosság felé(csak regisztrált felhasználóknak
LEGFRISSEBB HASONLÓ VIDEÓK
 |  |
 |  |
HASONLÓ WEBOLDALAK
ABBCENTER LEGFRISSEBB HOZZÁSZÓLÁSAI
...abbCENTER.com - úton a magasabb tudatosság felé
Jogsértés jelentése | Küldetés - Miért a magasabb tudatosság? | Impresszum, Jogi nyilatkozat | GYIK, Help | Rendszerleírás || KeresésMagasabb Tudatosság Hírlevelek
Cikkmegosztó | Blogok | Weboldalak | Klubok | Videógalériák | Fórumok | Webáruházak | AukciókTárhely szolgáltató: MOBICOM